Egyre kevesebb húst esznek a gazdagok
Az OECD és FAO globális előrejelzése szerint 2032-ben a nyugat-európai és észak-amerikai húsfogyasztás közel fele csirke lesz.
Az OECD és FAO globális előrejelzése szerint 2032-ben a nyugat-európai és észak-amerikai húsfogyasztás közel fele csirke lesz.
A gabonafélék ára 17 százalékkal, a növényi olajoké 23 százalékkal nőtt egy hónap alatt, a cukor 20 százalékkal drágább, mint egy éve, a hús pedig többe kerül, mint valaha – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.
Oroszország a világ első számú búzaexportőre, Ukrajna az ötödik. A háború következményei így egy sor olyan országot érintenek, amelyek élelmezését eddig az onnan származó gabona biztosította. Magyarország ugyan megtermeli magának a kenyérnek valót, de a szomszédban zajló események a hazai élelmiszerpiacot is negatívan befolyásolják.
Radikális változtatás híján a klímaválság miatt tovább csökkent az import élelmiszerek hozzáférhetősége, és jóval nagyobb lesz a hiány, mint a történelemben bármikor.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás globális helyzetéről beszámoló friss jelentés szerint hiába tapasztalható előrelépés egyes területeken, a világ inkább visszafelé halad, és nem elsősorban a pandémia miatt.
Az elmúlt egy évben elszabadultak a globális élelmiszer-árak, Magyarországon például negyedével drágult az étolaj. A töretlen áremelkedés okait a tőzsdei időjárás-spekulációban, az amerikai biodízellázban és abban kell keresni, hogy a sertéspestisjárvány végével újra több a disznó Kínában.
A világ élőállat-kereskedelmének 80 százalékáért az Európai Unió felel, 2019-ben 1,9 milliárd élő állatot exportáltak az unión kívülre, gyakran nyomorúságos körülmények között. Az unión belüli élőállat-kereskedelem ennél még tetemesebb, aminek oka a húsipar túlzott specializációja.
Az élelmezésügyi és mezőgazdasági világszervezet, a FAO által felkért több mint 300 kutató jelentése szerint a talajok rendkívül gazdag, és a felszín feletti folyamatokat alapvetően befolyásoló élővilága a korábbi elképzelésekkel szemben korántsem sérthetetlen.
A növekvő hozam és a csökkenő kereslet együttes hatása miatt a FAO a nemzetközi kereskedelemben népszerű élelmiszerek árának a csökkenéséről számolt be. A magyar gazdák ehhez képest a búza- és a gyümölcstermés drasztikus csökkenését, így az árak növekedését jósolják.
2020 a koronavírus mellett a sáskajárások éve is lesz: Kelet-Afrika és Pakisztán után most India került sorra. Az Indiai-óceán melegedése miatt egyre több helyen kedveznek a viszonyok a sivatagi vándorsáskák számára, a világjárvány pedig jelentősen hátráltatja a védekezést.
Antonio Guterres bemutatta a szervezet új koronavírus-jelentését, három világszervezet vezetője pedig az élelmiszerhiány veszélyére és elkerülésére figyelmeztetett.
A magyarázat nem a klímaváltozás miatti aggodalom, hanem a sertéspestis – írják a ENSZ élelmezésügyi szervezetének új jelentésében.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint emelkedik az éhezők száma, a haszonállatok a kihalás szélén állnak, a túlhalászat pedig aggodalomra ad okot. Nem igazán jön össze a fenntartható fejlődés a világnak.
Az ENSZ szakértői szerint több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen biztonságos, tápláló és elegendő élelemhez, 821 millióan pedig kifejezetten éheznek. Az elhízott felnőttek és túlsúlyos gyerekek együttes száma több mint egymilliárd.