Megvan az első bizonyíték, hogy a marihuánát már az i.e. 8. században ismerték a Közel-Keleten

A mai Izrael területén, a Holt-tenger nyugati oldalán fekvő Arad városában 1963-ban találtak rá arra a két mészkőoltárra, amely a helyi szentély bejáratát jelölte. Az azóta a jeruzsálemi Izrael Múzeumba szállított oltárok elemzése során a régészek nemcsak a korabeli vallási szertartások során gyakran használt tömjén, hanem kannabisz nyomaira is bukkantak.

A Tel Aviv folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ez az első tárgyi bizonyíték arra, hogy a kannabiszt az ókori Közel-Keleten is ismerték. „Azt eddig is tudtuk, hogy a világon számos kultúrában használtak hallucinogén anyagokat és összetevőket annak érdekében, hogy egyfajta vallási extázisba kerüljenek. Azt viszont nem gondoltuk, hogy a Júdai Királyságban is éltek ezzel a gyakorlattal” – mondta Eran Arie, a múzeum kurátora.

Korábbi kutatások már felfedték, hogy számos kultúra, például a himalájai Gaddi-törzs, az afrikai Buganda vagy a brazíliai Tenetehára tagjai használtak kannabiszt rekreációs és szertartásos célra. De már az is kiderült, hogy Jeruzsálemben is hasznosították a szert: 1993-ban egy barlangban talált tizenéves lány maradványait vizsgálták, amikor kannabisz nyomaira bukkantak, amit a kutatók szerint a szülési fájdalmai enyhítésére kaphatott.

Az aradi lelőhely látképeForrás: Wikimedia Commons

A szentélyt a kutatók szerint i.e. 750 és 715 között építették és látogatták, és valószínűleg az asszír megszállóktól való félelem késztette arra a helyi közösséget, hogy végül betemesse a kegyhelyet.

Ha csak az illata miatt használták volna, zsályát égettek volna

Egy etnobotanikus kutató szerint az is érdekes, hogy a kannabiszt nem keverték a tömjénnel, hanem külön-külön használták őket. „Ez arra enged köveztetni, hogy egymástól független, specifikus jelentőséget tulajdonítottak az egyes növényi hatóanyagoknak” – mondta Robert C. Clarke a Mercury Newsnak.

A kisebb oltár anyagában kannabidiol (CBD), tetrahidrokannabinol (THC) és kannabinol (CBN) jelenlétét is kimutatták a régészek, akik arra gyanakodnak, hogy a vizsgálat során szintén észlelt állati ürülékkel együtt gyújthatták meg a kannabiszt, így a lassú, alacsony hőfokú égés során csoportosan inhalálhatták az anyagot a szertartások résztvevői.

A kutatók szerint azért valószínű, hogy nemcsak az illatáért, hanem tudatmódosító hatásáért is alkalmazták a kannabiszt, mert a szentélyben terpenoidokat is találtak, amelyek a gyümölcsök és gyógynövények illatáért felelős vegyületek. Mivel a kannabisz illatát más, könnyebben beszerezhető növényekkel (például zsályával) is helyettesíthették, a kutatók arra következtetnek, hogy azt nem illatterápiás céllal, hanem vallási élmények előidézésére hasznosíthatták.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: