Megvan az első bizonyíték, hogy a marihuánát már az i.e. 8. században ismerték a Közel-Keleten

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A mai Izrael területén, a Holt-tenger nyugati oldalán fekvő Arad városában 1963-ban találtak rá arra a két mészkőoltárra, amely a helyi szentély bejáratát jelölte. Az azóta a jeruzsálemi Izrael Múzeumba szállított oltárok elemzése során a régészek nemcsak a korabeli vallási szertartások során gyakran használt tömjén, hanem kannabisz nyomaira is bukkantak.

A Tel Aviv folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ez az első tárgyi bizonyíték arra, hogy a kannabiszt az ókori Közel-Keleten is ismerték. „Azt eddig is tudtuk, hogy a világon számos kultúrában használtak hallucinogén anyagokat és összetevőket annak érdekében, hogy egyfajta vallási extázisba kerüljenek. Azt viszont nem gondoltuk, hogy a Júdai Királyságban is éltek ezzel a gyakorlattal” – mondta Eran Arie, a múzeum kurátora.

Korábbi kutatások már felfedték, hogy számos kultúra, például a himalájai Gaddi-törzs, az afrikai Buganda vagy a brazíliai Tenetehára tagjai használtak kannabiszt rekreációs és szertartásos célra. De már az is kiderült, hogy Jeruzsálemben is hasznosították a szert: 1993-ban egy barlangban talált tizenéves lány maradványait vizsgálták, amikor kannabisz nyomaira bukkantak, amit a kutatók szerint a szülési fájdalmai enyhítésére kaphatott.

Az aradi lelőhely látképeForrás: Wikimedia Commons

A szentélyt a kutatók szerint i.e. 750 és 715 között építették és látogatták, és valószínűleg az asszír megszállóktól való félelem késztette arra a helyi közösséget, hogy végül betemesse a kegyhelyet.

Ha csak az illata miatt használták volna, zsályát égettek volna

Egy etnobotanikus kutató szerint az is érdekes, hogy a kannabiszt nem keverték a tömjénnel, hanem külön-külön használták őket. „Ez arra enged köveztetni, hogy egymástól független, specifikus jelentőséget tulajdonítottak az egyes növényi hatóanyagoknak” – mondta Robert C. Clarke a Mercury Newsnak.

A kisebb oltár anyagában kannabidiol (CBD), tetrahidrokannabinol (THC) és kannabinol (CBN) jelenlétét is kimutatták a régészek, akik arra gyanakodnak, hogy a vizsgálat során szintén észlelt állati ürülékkel együtt gyújthatták meg a kannabiszt, így a lassú, alacsony hőfokú égés során csoportosan inhalálhatták az anyagot a szertartások résztvevői.

A kutatók szerint azért valószínű, hogy nemcsak az illatáért, hanem tudatmódosító hatásáért is alkalmazták a kannabiszt, mert a szentélyben terpenoidokat is találtak, amelyek a gyümölcsök és gyógynövények illatáért felelős vegyületek. Mivel a kannabisz illatát más, könnyebben beszerezhető növényekkel (például zsályával) is helyettesíthették, a kutatók arra következtetnek, hogy azt nem illatterápiás céllal, hanem vallási élmények előidézésére hasznosíthatták.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: