Fertőző betegségek miatt alakulhatott ki a gonoszba vetett hit, sőt a vallás is
Egy szociálpszichológiai kutatás szerint a túlvilági gonosz elméletét azért alkothatták az emberek, hogy a fertőző betegségek jelenségét magyarázzák vele. A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban szerdán megjelent tanulmányban a kutatók azt írják, hogy mielőtt a 19. század közepén elfogadottá vált, hogy kórokozó mikroorganizmusok terjesztik a betegségeket, a legtöbb hagyományos hiedelemrendszerben rejtélyes gonosz erőknek tulajdonították az emberről emberre terjedő betegségeket és azok tüneteit.
A tanulmány szerint az erősen vallásos közösségekben a mai napig összefüggésbe hozzák a fertőzéseket a túlvilági gonosszal, és ez fordítva is működik: azokon a területeken, ahol nagy számban fordulnak elő fertőző betegségek, nagyobb arányban hisznek azok emberfeletti eredetében – akár a Sátán, akár démonok vagy boszorkányok képében. Afrika, Ázsia és Észak-Amerika mellett Európa történelmében is számos példát találni erre: a 14. századi pestisjárványt követően például jelentősen megugrott a boszorkányüldözések száma.
A konzervatív ideológiában máig fellelhető ez a gondolkodás
Ennek a spirituális háttér mellett praktikus okai is lehettek: a „gonosz által megszállt” betegeket karanténba zárták, elüldözték vagy akár meg is ölték, így a többieket megóvták a betegség terjedésétől. Mivel ezzel a fertőzések valóban csökkentek vagy megszűntek, a közösségek visszaigazolást kaptak arról, hogy sikeresen elüldözték a gonoszt, így erősödött a hasonló szertartásokba vetett hit, de még az idegenektől való félelem is.
Mindezek alapján a kutatók azt állítják, hogy a korai társadalmakban is a fertőzésekre adott magyarázatként születhetett meg a vallásosság, és ezért nagyobb az idegenekkel szembeni ellenérzés a mai konzervatív közösségekben.
Ahol több a beteg, ott többen hisznek a gonoszban
A kutatók 28 ország 3000 egyetemi hallgatója között készített felmérést a témában, és egy olyan korábbi kutatás adatait is felhasználták, amelyben 50 ország 58 ezer lakosát kérdezték a gonoszba vetett hitéről. Ezeket később összevetették a válaszadók társadalmi státuszával, iskolázottságával, politikai irányultságával és vallásosságával, valamint a fertőző betegségek előfordulásával kapcsolatos globális történelmi statisztikákkal.
„Meggyőző bizonyítékokat tártunk fel azt illetően, hogy ahol történelmileg nagyobb számban fordultak elő fertőző betegségek, ott nagyobb tendencia mutatkozik a világban uralkodó gonosz erőkben való hitre. Ez a kapcsolat Nigériában, Bangladesben és a Fülöp-szigeteken volt a legerősebb, míg Csehországban, Németországban és Svédországban a legenyhébb” – írja a tanulmányban a nemzetközi kutatócsoport.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: