Sikeres volt a SpaceX megismételt kilövése, először lőtt az űrbe embereket magáncég
Miután szerdán a viharos idő miatt elhalasztották a SpaceX első emberes küldetésének indítását, május 30-án, szombaton, magyar idő szerint 21 óra 22 perckor kilőtték a Falcon 9 rakétával a Crew Dragon űrhajót, fedélzetén az első magáncég által az űrbe küldött asztronautákkal, Bob Behnkennel és Doug Hurleyvel.
Bár most is az utolsó pillanatig a szervezők feje fölött lógott az a lehetőség, hogy a nem teljesen tiszta idő miatt le kell fújni az eseményt (ez esetben egy nappal tolták volna el a kilövést), ezúttal úgy ítélték meg a NASA meteorológusai, hogy minden helyszínen megfelelő az időjárás ahhoz, hogy elinduljon a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé a Crew Dragon.
A Falcon 9 rakéta első szakasza 21 óra 31 perckor vált le, és két perccel később már vissza is ért a Földre, az Atlanti-óceánban szedte össze a SpaceX drónhajója, az Of Course I Still Love You.
A Dragon 21 óra 37 perckor vált le teljesen a rakétáról, az űrhajó elsődleges pályára állt, így most egy nagyjából 19 órás út vár Behnkenre és Hurleyre, mielőtt vasárnap 16 óra 30 perc körül megérkeznek az ISS-re. A dokkolás után egy két órás, biztonsági ellenőrzésekkel teli várakozást követően lebeghetnek át az űrállomás légzsilipén.
Az előkészületek a szerdaihoz hasonlóan zajlottak: három órával a kilövés előtt kivonultak a Kennedy Űrközpont épületéből az űrhajósok, elbúcsúztak a családtól, beszálltak a Teslába, és 18 óra 45 perckor már a Dragonban ültek. Az időjárás végig jobbnak tűnt a szerdainál, de még kilenc óra előtt pár perccel is csak 70 százalékot jósoltak a tiszta kilövésnek.
20 óra 51 perckor elkezdték feltölteni a rakétát üzemanyaggal, de ezt szerdán is megtették, ezért kellett akkor utána megvárni, amíg teljesen és biztonságosan leeresztik. Ezután már csak abban kellett reménykedni, hogy az időjárást figyelő kollégák nem adnak vörös jelzést.
Az űrhajósok most is arról a 39A jelzésű kilövőállásról várták a startjelzést, ahonnan az Apollo–11 legénysége is elindult a Holdra 1969. július 16-án. Amennyiben a Demo–2 nevű tesztküldetés sikeres lesz, véget érhet az az amerikai-orosz megállapodás, amelynek értelmében jelenleg minden asztro- és kozmonauta Bajkonurból indul az ISS-re a Szojuz-program űrhajóin és rakétáival, és kilenc év kihagyás után újra menetrendszerűen amerikai földről lőhetik fel az állomásra az amerikai űrhajósokat.
A SpaceX alapító vezérigazgatója, Elon Musk még a szerdai tervezett kilövés előtt nyilatkozott arról, milyen érzéssel tölti el, hogy 18 év után végre sikerült emberes missziót indítania a cégnek:
„Egy álom vált valóra. Amikor 2002-ben megalapítottuk a SpaceX-et, tényleg nem hittem, hogy ez a nap eljön egyszer. Azt gondoltam, hogy 90 százalék az esélye annak, hogy nem fogjuk tudni elérni az alacsony Föld körüli pályát kis rakétákkal. Tehát ha valaki azt mondta volna nekem 2002-ben, hogy itt fogok állni a NASA igazgatójával, találkozom az űrhajósokkal, és hogy a rakétánk és az űrhajónk a 39A kilövőálláson fog várakozni, azt gondoltam volna, hogy haver, nem tudom mit szívtál, de hülyeségeket beszélsz.”
Musk szerint ezt a napot „több ezer teszt, több ezer óra tervezés és rengeteg okos ember hihetetlenül kemény munkája” előzte meg, és ezért nyugodt szívvel mondhatta az űrhajósok gyerekeinek, hogy „minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy apáitok visszatérhessenek.”
A SpaceX-nek egyébként volt miért aggódnia a kilövés előtt, pénteken ugyanis tesztelés közben felrobbant a SpaceX következő generációs Starship rakétája a cég Texas déli részén található teszthelyszínén. Nem sokkal az után, hogy begyújtották a rakéta hajtóművét, hatalmas tűzgolyó borította be az eszközt – a tűz olyan nagy volt, hogy teljesen elborította a rakétát, és szemmel láthatóan a teszthelyszín berendezésében is kárt tett.
Hogy miért történelmi jelentőségű a szerdára tervezett, de szombaton meg is valósult kilövés, arról ebben az összefoglaló cikkben írtunk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
