40 éve történt az egyik legszörnyűbb környezetpusztítás Magyarországon

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

„1980. május 16-17-én a Chinoin Gyár a váci telephelyén 300 tonna gyógyszergyári hulladékot égetett el, a Meteorológiai Intézet szakvéleményét is kikérve. A szél iránya azonban megfordult, és a veszélyes füst többszáz méteren szétterült a Dunán, és a víz szennyezetté vált. E miatt Budapesten 4 napra le kellett állítani a Fővárosi Vízművek Felszíni Víztisztító Művét”

 – idézi keddi posztjában a Budapesti Rendőr-főkapitányság napi operatív jelentését az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.

A negyven évvel ezelőtti rendőrség nem kezelte kiemelt ügyként a Chinoin gyár környezetpusztítását, az MSZMP vezető tisztviselőihez el sem jutott az ügy, hathatós intézkedésként pedig azt javasolták, hogy írni kell a Chinoin igazgatójának, hogy máskor ilyen ne forduljon elő.

42 embert vittek kórházba 

A májusi szennyezés következményeiről egy szűk évvel később, 1981 márciusában cikkezett Balogh István az Új Tükörben. A korabeli tudósítás szerint a gyógyszergyár utasítására a helyi téesz munkásai cipelték a felsőványi erdőbe a 82 acélpalackot, és a szél felé húzódtak, hogy a kiáramló gázt ne kelljen belélegezniük. Ezt igen jól tették, ugyanis az onnan két kilométerre, szélirányban lévő Felsőványon a Kertészeti Egyetem tangazdaságában fulladozni kezdtek az emberek, 18 gyereket és 24 felnőttet vittek kórházba ismeretlen eredetű mérgezéssel.

Eközben „az erdőről szinte leperzselődött a lomb, kosárszámra gyűjtötték az elhullott apróvadat, kifolyt szemű fácánok szédelegtek körülöttük”. Megyesi Péter, a Pest megyei KÖJÁL osztályvezetője szerint ha nincs az erdősáv, amely lefékezte a gáz terjedését, a foszgénnel (karbonil-kloriddal) töltött palackok tisztítása sokak halálával járhatott volna. A pusztító gázt 1916-ban a németek elsőként vetették be harci gázként, a gyógyszer-alapanyagként is használt vegyülettől a Chinoin profilváltás miatt akart megszabadulni. A téesz dolgozói pedig nem tudták, mire vállalkoznak, védőfelszerelésük sem volt. 

A NIM, a későbbi Ipari Minisztérium egyik tisztviselője arra panaszkodott, hogy a gyógyszeriparnak nincsenek berendezései, hogy a tonna gyógyszerenkénti 180 kilogramm káros mellékterméket szakszerűen megsemmisíthesse.

Két héttel a gázmérgezés előtt Vácon szürke és gyógyszerszagú folyadék folyt a csapokból, utóbb kiderült, hogy a Chinoin váci telephelyén más gyárak hulladékát is tárolják, és azt sem szakszerűen. A Chinoin egy dunai hordalékszigeten, az akkor Égető-szigetként, ma Szúnyog-szigetként vagy Népszigeten ismert területen működtette hulladékégetőjét, ennek ellenére a gyár váci telepe egészen 1990-ig szennyezte a környezetet veszélyes hulladékaival.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: