Halvány remény csillant a kihalásra ítélt tobzoskák számára

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Kína eltávolította a tobzoskát a hagyományos gyógyászati kezelések hivatalos listájáról, így talán megmenekülhet a pikkelyes emlős. Szakértők jó ideje arra számítanak, hogy mivel a tobzoskák a feketepiac legkelendőbb állatává váltak, több fajuk a közeljövőben kihal, vagy legalábbis a kihalás szélén át.  

Az intézkedést a Health Times beszámolója szerint az után hozták meg, hogy a múlt héten a tobzoskák természetvédelmi státuszát a lehető legveszélyeztetettebbre módosították Kínában.

Természetvédő szervezetek üdvözölték Kína döntését. Paul Thomson, a Mentsük Meg a Tobzoskákat nevű szervezettől például azt mondta, hogy végre itt van az áttörés, amit reméltek a tobzoskák ügyében. Egy másik természetvédő azt mondta, reméli, hogy hamarosan a többi, gyógyászati céllal zsákmányul ejtett és sanyarú, fertőzésveszélyes körülmények között tartott vadállat ügyében is hasonló döntések születnek.

Nagyobb üzlet, mint az elefántcsont

A tobzoskákat hagyományosan a húsukért vadászták, de idővel a szarupikkelyük nagyobb üzletté vált, mint a heroin vagy az elefántcsont. Colman O'Criodain, a WWF állatkereskedelmi szakértője szerint míg 1990-ben egy kiló pikkely ára mindössze 8,5 font volt, az 2015-ben 360 fontra rúgott, de akár az 500-at is elérhette. Így, hogy a feketepiacon vagyonokat érnek a gyógyhatásúnak tartott pikkelyek, Jáva szigetén fontos megélhetési forrássá vált a tobzoskák elejtése. 

Az indonéz hatóságok 2017-ben 100 tobzoskatetemet foglaltak le és égettek el.Fotó: WAHYUDI/AFP

Attól eltekintve, hogy egyre ritkábban fordul elő a természetben, a tobzoskát fájdalmasan egyszerű elfogni: az állat a sünhöz hasonlóan összegömbölyödik, ha zargatják, a vadorzóknak pedig csak össze kell szedniük. Vannak, akik hálóval állítanak csapdát a tobzoskáknak, és csak akkor dobják őket piacra, ha már elég összegyűlt belőlük – erre viszont egyre többet kell várniuk. 

A legóvatosabb becslések szerint is évi legalább tízezer példány kerül ki a feketepiacra, ez ötször annyi, mint amekkora forgalmat tigrissel lehet bonyolítani, de a valóságban valószínűleg tízezernél jóval több állatról van szó. A tobzoskák adhatják a nemzetközi állatkereskedelem húsz százalékát, ezzel ők számítanak a legkeresettebb állatoknak a feketepiacon.

A járvány hozott áttörést

Kína már a koronavírus-járvány kezdetén betiltotta a vadállatokkal folytatott kereskedelmet, de csak az étkezési céllal elejtett állatokra vonatkoztatva, a gyógyászati célból és a szőrméjükért elejtett állatokat továbbra is szabadon lehetett adni-venni.

A tobzoskák egy ideig a járványról szóló hírek középpontjában álltak, mivel szervezetükben a SARS-CoV-2-höz hasonló, a koronavírusok közé tartozó kórokozókat találtak. Kutatók vizsgálják, hogy a csempészett pikkelyesek szerepet játszhattak-e a vírus állatról emberre terjedésében, de erről még nincs meggyőző bizonyíték.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: