Tobzoskától, denevértől, sőt mind a kettőtől is származhat a rettegett koronavírus

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A január elején gyorsan közzétett vírusgenom összehasonlítása alapján a SARS-CoV-2 névre keresztelt koronavírus természetes gazdája valamilyen denevér lehet, annak ellenére, hogy az első híresztelések valamilyen más állatfajt feltételeznek a fertőzés közvetlen forrásaként. A 2002–2003-as SARS-járványnál ez cibetmacska volt, míg a Közel-Keleten kitört MERS-járványé dromedár (egypúpú teve). Amikor fény derült a koronavírus-fertőzésre, egy kígyót neveztek meg esetleges forrásként, de ezt a hipotézist a tudományos közösség gyorsan elvetette.

A kuangcsou-i Dél-Kínai Mezőgazdasági Egyetem munkatársai, Shen Yongyi és Xiao Lihua egy két héttel korábbi sajtótájékoztatón azt jelentették be, hogy tobzoskákból és fertőzött emberekből vett vírusminták genetikai összehasonlítása 99 százalékos egyezést mutat, szemben a legközelebbi ismert denevér-koronavíruséval, amelynek esetében csak 96,2 százalékos az egyezés (Zhou et al. 2020), így feltételezték, hogy a közvetlen forrás egy tobzoska volt.

De mi az a tobzoska?

A tobzoskák húsa ínyencségnek számít, míg pikkelyeit a tradicionális gyógyászatban alkalmazzák. Mivel az orvvadászok folyamatosan vadásszák őket, egyedszámuk erősen lecsökkent, és minden fajuk súlyosan veszélyeztetett. A kínai hatóságok keményen büntetik a tobzoskákkal való kereskedelmet, de ez legfeljebb csak nehezíti a csempészek dolgát.

Tobzoskák lángokban. Az indonéz hatóságok 2017-ben 100 tobzoskatetemet foglaltak le a csempészektől és ítéltek máglyahalálraFotó: WAHYUDI/AFP

Csempészett és a megmentésükre szervezett akciót túl nem élő jávai tobzoskákból (Manis javanica) 2019-ben vettek mintákat, amelyek egy részénél találtak koronavírust (Liu, Chen és Chen 2019), és ez a szekvencia újraelemzése alapján 91,02 százalékos hasonlóságot mutat a SARS-CoV-2-vel. Így biztos, hogy a tobzoskákban előfordulhat ilyen típusú vírus. 

Az említett sajtótájékoztatón bemutatott bombasztikus eredmény azonban félreértésen alapult. A 2019 márciusa és decembere közötti időszakban begyűjtött kínai (Manis pentadactyla) és jávai tobzoskákból (Manis javanica) vett mintákban talált koronovírusban létezik ugyan olyan szekvenciarész, amelyre a 99 százalékos hasonlóság igaz, de nem az egészre. A tobzoskákból nyert egész vírusgenom 90,3 százalékban hasonlít arra, ami a mostani járványt okozza az emberek között. Érdekes viszont, és ez volt a bejelentés alapja, hogy a tüske (S) fehérje azon része, amely a gazdasejthez való kapcsolódásért felelős 99 százalékban hasonló. (Xiao et al. 2020)

Honnan ugrott a vírus?

Mivel nem valószínű, hogy a denevérekről közvetlenül az emberre ugrott a vírus, és a tobzoskákban találtak igen hasonlót, most minden elérhető tobzoskát vizsgálnak. Csempészektől különböző időben megmentett egyedeket több kínai kutatócsoport is vizsgált. Lam és munkatársai 18 2017–2018-ban begyűjtött jávaitobzoska-mintából összerakott vírusgenom alapján 85,5–92,4 százalékos hasonlóságot mutattak ki (Lam et al. 2020). Liu és munkatársai pedig 2019 márciusában begyűjtött beteg jávai tobzoskákból vett minta alapján 90,23 százalékos azonosságot állapítottak meg (Liu et al. 2020).

Azt ugyanakkor mindegyik tanulmány egyértelműen megállapítja, hogy a Rhinolophus sinicus denevérből izolált koronavírus hasonlóbb ahhoz, ami az emberi járványt okozza, mint a tobzoskákból nyert vírus. Ezen tobzoskák egyikének sincs persze semmi köze sem Vuhanhoz, sem a halpiacához. A kutatók elképzelhetően találják, hogy egy tobzoska- és egy denevérvírus valahogyan rekombinálódott, de az S fehérje megfelelő részének hasonlósága lehet konvergens evolúció eredménye is.

Rhinolophus sinicus, a gyanús denevérForrás: Wikimedia Commons

Továbbra is keressük a forrást

A kínai hatóságok az egészségügyi válsághelyzet alatt betiltották a vadállatok és a vadhús értékesítését, és van rá remény, hogy ez a szigor a járvány után is megmarad. Mivel Délkelet-Ázsia más államaiban is gyakori a számunkra egzotikus vadhús fogyasztása, az emberiség továbbra is számolhat hasonló új járványokkal. Az ilyen vashús kereskedelmének és fogyasztásának teljes tiltása nemcsak megelőzhetne újabb emberre átugró fertőzéseket, de a veszélyeztetett állatok populációit is megmenthetné.

A szerző az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa. További cikkei itt olvashatók.

Hivatkozott irodalom

Liu, P., Chen, W., Chen, J.-P., 2019. Viral metagenomics revealed Sendai virus and coronavirus infection of Malayan pangolins (Manis javanica). Viruses 11:979.

Zhou, P., Yang, X.-L., Wang, X.-G., Hu, B., Zhang, L., Zhang, W., Si, H.-R., Zhu, Y., Li, B., Huang, C.-L., Chen, H.-D., Chen, J., Luo, Y., Guo, H., Jiang, R.-D., Liu, M.-Q., Chen, Y., Shen, X.-R., Wang, X., Zheng, X.-S., Zhao, K., Chen, Q.-J., Deng, F., Liu, L.-L., Yan, B., Zhan, F.-X., Wang, Y.-Y., Xiao, G.-F., Shi, Z.-L., 2020. A pneumonia outbreak associated with a new coronavirus of probable bat origin. Nature, doi:10.1038/s41586-020-2012-7.

Xiao, K. et al. 2020. Isolation and characterization of 2019-nCoV-like coronavirus from Malayan pangolins. Preprint on BioRxiv DOI: 10.1101/2020.02.17.951335.

Lam, T. T.-Y. et al. 2020. Identification of 2019-nCoV related coronaviruses in Malayan pangolins in southern China. Preprint on bioRxiv DOI:10.1101/2020.02.13.945485

Liu, P. et al. 2020. Are pangolins the intermediate host of the 2019 novel coronavirus (2019-nCoV)? Preprint on bioRxiv DOI:10.1101/2020.02.18.954628

Zhang, T., Wu, Q. & Zhang, Z. 2020. Pangolin homology associated with 2019-nCoV. Preprint on bioRxiv DOI:10.1101/2020.02.19.950253

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: