Minek megölni a kísérleti egereket, ha örökbe is lehet fogadni őket?

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A laboratóriumi kísérletekhez használt állatok 95 százalékát teszik ki az egerek és a patkányok, ezeket pedig a tesztek végeztével általában elaltatják. A COVID-19 okozta közegészségügyi válság csak tovább rontott a szerencsétlen rágcsálók sorsán: a legtöbb, nem a vírust érintő kutatás leállt, nem volt, aki ellássa a kísérleti állatokat, így ezrével kellett megölni a megakadó projektek miatt feleslegessé vált egereket. 

Ezt és a korábbi bevett protokollt elégelte meg Richard Hein biológus: évente nagyjából százmillió egeret és patkányt pusztítanak el csak az Egyesült Államokban, pedig a kutatók gyakran össze is barátkoznak a tesztalanyokkal. Hein húsz éve azon dolgozik, hogy a kutatók (vagy más lelkes örökbefogadók) hazavihessék az állatokat, hogy azok a tesztek után békében, házikedvencként folytathassák karrierjüket. A professzor még arra is gondot fordított, hogy a járvány idején is gazdára találhassanak az elárvult laborpatkányok, a social distancing teljes betartásával is szervezett örökbefogadásokat.

Szigorú protokoll

Az állatkísérletekre a legtöbb országban igen szigorú szabályok vonatkoznak: a lehető legkevesebb állatot szabad csak felhasználni hozzájuk, szabályozott körülmények között kell tartani őket, és minden, egy tűszúrással egyenértékű fájdalmat okozó beavatkozást műtéti altatásban kell végezni. Az viszont már kevésbé szabályozott, hogy mi történik az állatokkal a kísérletek végeztével: általában elpusztítják őket, bár bizonyos kísérletek után a kutatók haza is vihetik az egereket, már ha van hozzá kedvük. 

Hein az általa vezetett kutatások minden egyes egerét vagy patkányát állandó otthonhoz akarja juttatni, igaz, ezt az amerikai szabályok csak 2019 óta engedik meg szélesebb körben, és ez a szabályozás sem tér ki a rágcsálókra, csak kutyákra, macskákra, nyulakra és aranyhörcsögökre. A biológus szerint mivel a kutatók gondoskodnak a kísérleti állatokról, kötődnek is hozzájuk. Az érzés kölcsönös, miután fél éven keresztül foglalkoztak az állatokkal, az egerek meg is örülnek a gazdájuknak: volt, aki egyszerre négy egeret fogadott örökbe, hogy békében mehessenek nyugdíjba.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: