Tarra vágtak egy védett erdőt a Tiszánál
Tarvágással irtottak ki egy Tisza menti védett területen álló, idős ártéri ligeterdőt. A vízügy kezelésében lévő, kilencven év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott, és súlyosan természetkárosító hatással bír – írta keddi közleményében a World Wildlife Fund hazai szervezete, a WWF Magyarország.
A szervezet szerint a Tiszaug határában történt tarvágásra az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak nem volt engedélye. A védett területen álló idős nyárfák illegális kitermelése annak a hullámtér-rendezési koncepciónak a részeként zajlott, amely szerint a folyók hullámterét az esetleges árvizek levezetését elősegítő lefolyási sávok szerint kell kialakítani.
A VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán című projekt tiszaugi helyszínén a tarvágás következtében nemcsak a közel évszázados fákat pusztították el, de felszámolták az itt élő értékes állatvilág, köztük a védett fekete gólyák élőhelyét is. A Magyarországon és az egész Tisza-vízgyűjtőn ritkaságnak számító idős ártéri erdő helyén most Mordorra emlékeztető pusztaság fogadja az ide érkezőt – olvasható a közleményben.
A Qubit kérdésére a WWF Magyarország közölte, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal szolnoki járási környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya ugyan adott környezetvédelmi engedélyt a fentebb belinkelt hullámtér-rendezési projektre, ez azonban rögzíti, hogy
- a „[...] Tiszaug 1A és Tiszaug 1C erdőrészletek idős, őshonos faegyedeit kímélni kell, [...]”.
- Emellett előírja, hogy azokon a területeken, ahol a favágás engedélyezett, a fák kivágását augusztus 1. és október 15. között kell elvégezni.
Tehát a tarvágás duplán szabálysértő – fűzte hozzá a WWF. „Nem tisztünk eldönteni, hogy a beavatkozás, illetve annak elrendelése során az alvállalkozó és/vagy más hibázott, de tény, hogy a tarvágás a környezetvédelmi engedélynek nem felel meg.”
A tarvágás tényét egyébként a szolnoki járási hivatal is megállapította – derül ki az általuk a WWF részére átküldött tájékoztatásból: „hatóságunk a tarvágás észlelését követően 2020. január 17-én ellenőrzést tartott, amelyen megállapítottuk, hogy a tarvágás valószínűleg az alábbi erdőrészleteket érintette: Tiszaug 1A, 2B, 4A, 11B, és Lakitelek 59B”.
A szóban forgó terület a fentiek közül a Tiszaug 1/A erdőrészlet, amely valóban védett és Natura 2000 terület – ez az állami erdőtérképen a Védettség és a Natura 2000 rétegek bekapcsolásával ellenőrizhető.
Kérdéseinket elküldtük a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak, amint válaszolnak, frissítjük a cikket. Frissítés 2020. február 12-én: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a WWF állításaira szerdán közleményben reagált; ebben azt írták, nem igaz, hogy a környezetvédelmi engedélyt megsértve tarra vágták volna a védett erdőt; a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel közösen be is járták a területet a januári favágás előtt, megjelölve az odús fákat. A hullámtér rendezése pedig elengedhetetlen, mert nő az árvízszint. A vízügy álláspontját részletesen itt ismertettük.
Veszélyben az ártéri erdők
Magyarországon az ártéri ligeterdők a leginkább veszélyben lévő erdei élőhelyek közé tartoznak. Területük a folyószabályozások előtti kiterjedés kevesebb mint 1 százalékára zsugorodott össze, idős erdőket szinte alig találni köztük. A még megmaradt védett állományaikat pedig nagymértékben fenyegeti a nem őshonos özönfajok térnyerése.
A WWF Magyarország korábban is tiltakozott a hullámtérrendezés koncepciója ellen, ami a vízlevezetési sávok kialakítását helyezi előtérbe más, természetbarát megoldásokkal szemben. 2017-ben a szervezet felemelte szavát az erdőtörvény módosítása ellen is, amely lehetővé teszi, hogy árvízvédelemre hivatkozva a védett erdőkben drasztikus beavatkozások történhessenek.
Árvízi védekezés kontra természetvédelem
„A 2020. januárban történt tarvágás felhívja a figyelmet arra, hogy az árvízi kockázatkezelés jelenlegi gyakorlata természetkárosító módszereket is tartalmaz” – idézte a közlemény Kajner Péter humánökológust, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét. A hullámterek kezelését a részletes jogszabályi keretek kidolgozása nélkül végzik, márpedig az ártéri ligeterdők és a vizesélőhelyek jelentős része a hullámterekre, azaz a folyók menti töltések közé szorult vissza, az egykori nagy kiterjedésű árterek helyén pedig főként mezőgazdasági területeket hoztak létre.
A hullámterek a szabadba vágyó lakosság kedvelt célpontjai, többségük egyben Natura 2000-es vagy országos védelem alatt álló természeti terület, értékes élővilággal. A növényzetre viszont a vízügyi ágazat jellemzően az árvíz levonulását akadályozó tényezőként tekint. Emiatt látszólag elkerülhetetlen, hogy az árvízi védekezés konfliktusban álljon más szempontokkal, például a természetvédelemmel vagy a vízmegtartással – mondta Kajner.
A WWF Magyarország sürgeti a tarvágás felelőseinek azonosítását, és a jogszabály szerinti büntetés kiszabását. A fák kivágásával járó árvízkockázat csökkentése sok esetben nem feltétlenül az emberi élet és a települések megóvását, hanem gyenge minőségű termőföldek védelmét szolgálja. A szervezet szerint a tiszaugi erdő egy fenntarthatatlan árvízkezelési gyakorlat áldozata.
„Ez a helyzet csak akkor rendezhető, ha több teret adunk a folyóknak. Ki kell lépni az árvízvédelmi töltéseken kívülre, irányított módon teret kell adni a folyóknak és a víznek a tájban. Erre van szükség a klímaváltozás szempontjából is, ami hazánkat egyre súlyosabb aszállyal és szárazsággal fenyegeti” - összegezte a WWF Magyarország álláspontját Kajner Péter.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
