A klímaváltozás nyertese az antarktiszi pingvin
Egy frissen megjelent japán tanulmány szerint az általában jeges körülményekhez szokott Adélie-pingvinek egyáltalán nem bánják, hogy az Antarktiszon a globális felmelegedés miatt fogy a jég, sőt, még többet is tudnak vadászni a jégréteg csökkenésével. A napsütötte vízben több fitoplankton is terem, emiatt pedig a pingvinek fő táplálékául szolgáló krillből is több van, a pingvineknek pedig nem kell kilométereket csúszniuk vagy gyalogolniuk ahhoz, hogy élelemhez jussanak.
Az elmúlt évtizedekben több kutatás is foglalkozott az Antarktisz élővilágával és a klímaváltozás rájuk gyakorolt hatásával, de arra nem tudtak rájönni, hogy miért nő meg a pingvinek populációja akkor, amikor visszahúzódik a jégréteg. A globális felmelegedés ellenére a Pygocelis adeliae antarktiszi élőhelyein gyakran a szokásosnál nagyobb eljegesedést észleltek, ezekben a periódusokban pedig a madárpopuláció is megfogyatkozott. A jég olvadása viszont jót tett a pingvineknek, de csak az Antarktiszon: a Sandwich-szigeteken és Orkneyban ugyanezen periódusok alatt kevesebb pingvinfióka kelt ki.
Tudja, hol szeret a pingvin
Yuuki Watanabe, a kutatás vezetője a pingvinek gyomortartalmát vizsgálta, és arra jött rá, hogy az enyhébb években sokkal több és nagyobb krillt (antarktiszi rákfélét) esznek az állatok, mint a keményebb időszakokban. A kutatók emellett GPS-es nyomkövetőkkel, videókamerákkal és egyéb műszerekkel szerelték fel az állatokat, hogy meg tudják figyelni a viselkedésüket.
A 175 vizsgált pingvin adataiból úgy tűnik, hogy az állatoknak jól jön az olvadás: a szárazföldön meglehetősen esetlen madarak így többet tudnak úszni és vadászni, adott esetben pedig egyenesen a fészkükből is hozzáférnek a vízhez, ez pedig a jegesedés idején akár több órás sétát is jelenthet.
A kevesebb jég következtében a pingvinek a normálisál akár 7,9 órával kevesebb időt töltöttek vadászattal, mégis több zsákmányt szereztek, a séta megspórolásával pedig 4,8 kilométerrel messzebb jutottak a vízben, mint a hidegebb időszakokban.
A felmelegedés azért még probléma
Watanabe szerint a kutatás szerint ugyan a pingvinek a felmelegedés nyerteseinek számítanak, de a helyzet nem ilyen egyszerű: az adatok azt mutatják, hogy a klímaváltozás igenis valós problémát jelent, de erre a különböző helyeken élő fajok különböző válaszokat is adnak. Tom Hart, az Oxfordi Egyetem pingvinszakértője szerint a japán kutatás rávilágított arra, hogy a madarak hogyan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, de arra is figyelmeztetett, hogy a növekvő populációról csak egyetlen helyszínen szereztek bizonyítékot, a kutatásban is említett pingvinfogyatkozásra az északabbra fekvő területeken nem adott magyarázatot, erre Watanabe és társai még keresik a választ.
A mostani kutatásból mindenesetre kiderült, hogy a pingvinpopuláció növekedése és a környezeti körülmények között ok-okozati összefüggés van: mivel a pingvinek négyszer olyan gyorsan haladnak a vízben, mint a szárazföldön, több élelemhez jutnak kevesebb erőkifejtéssel, így pedig a fiókák is gyorsabban növekednek, az állatok pedig a vadászterület kiterjedésével kevésbé rivalizálnak egymással.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: