Zöldülni kezdett az Antarktisz a felmelegedés miatt

Új ökoszisztéma születését jegyezték fel a tudósok az Antarktiszi-félszigeten: az olvadó hó tetején algák kezdtek el szaporodni. Az algák néhol zöldre színezik a hó felületét, és más fajoknak is táplálkozási lehetőséget biztosítanak.

A megfigyeléseket a Nature Communicationsben május 20-án publikáló brit kutatócsoport arra számít, hogy a jövőben az algamezők még kiterjedtebbé válhatnak, mert a globális felmelegedés biztosítja a számukra kedvező latyakos környezetet. Egyes területeken az algatelepek úgy megsűrűsödtek, hogy világoszöldre színezik a havat, és még az űrből is észrevehetők. A kutatók a terepmunkán 1679 telepet találnak, amelyek összesen 1,9 négyzetkilométernyi területet borítanak be szezonálisan. 

Tudni kell, hogy az Antarktiszi-félsziget a Déli-sarkvidéket magában foglaló földrész, az Antarktika legmelegebb pontja: az elmúlt évben rendre dőltek a hőmérsékleti rekordok, és a Föld egyik leggyorsabban melegedő területeként tartja számon a tudomány. Februárban abszolút hőmérsékleti rekord dőlt ott, pár nappal később pedig a félsziget csücskénél található Seymour-szigetnél mértek először 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet az Antarktiszon.

Algák az Anchorage-szigetenFotó: MATTHEW DAVEY/AFP

A Cambridge-i Egyetem biológusai és a Brit Antarktisz-kutatás résztvevői hat évet töltöttek a kontinensen a zöldmoszatok tanulmányozásával, a terepmunkán tett megfigyeléseket később a műholdképeken látható eredményekkel vetették össze. Mindezek alapján elkészítették  a félsziget algatérképét, amelynek segítségével az elkövetkező években megfigyelhetik, milyen tempóban zöldül a terület a klímaváltozás hatásai miatt.

Monika Mendelova, a kutatócsoport tagja algamintát vesz a Collins gleccserenFotó: MATTHEW DAVEY/AFP

Annyi máris kiderült, hogy az algák szoros együttműködésben élnek a mikroszkopikus gombákkal és baktériumokkal, amiről Matt Davey, a Cambridge-i Egyetem munkatársa azt mondta, hogy egy új ökoszisztéma születésének lehetünk tanúi, akár új élőhelyek is kialakulhatnak. 

Az antarktiszi terület kizöldülése évi mintegy 479 tonna szén-dioxidot nyel el, tehát körülbelül annyit, amennyi az Egyesült Királyságban 875 ezer autóval megtett út kibocsátása, összességében tehát nem sokat változtat a Föld karbonegyenlegén.

Rothera Point, Adelaide-szigetFotó: MATTHEW DAVEY/AFP

Az algatelepek csaknem kétharmadát alacsonyan fekvő, apró szigeteken találták a Dél-Amerika felé nyújtózó sziget északi végénél. Az algák jelenléte kevésbé volt szembeötlő a félsziget déli, hidegebb felén.

Kutatók korábban már megfigyelték a zöld zuzmók és mohák szaporodását, de ezek az algákhoz képest szélsőségesen lassan nőnek. A kutatók a jövőben a vörös és narancssárga moszatok szaporodását is nyomon követik, hogy kiszámolhassák, a színes felszínek mennyire hatnak a hó albedóját, azaz fényvisszaverő képességét. Andrew Gray, a tanulmány vezető szerzője szerint a jövőben nagy algavirágzásokra lehet számítani, és hogy kiderüljön, mennyire lesz ezeknek jelentős hatásuk a karbonciklusra, e kell futtatni a számításokat.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: