Honnan jön, minek van és merre tart a subidubi?
Az emberi élet szerves része, hogy rengeteg teljesen fölösleges és értelmetlen dolgot hordunk össze, de a subidubi még ezek közül is magasan kiemelkedik. Mit jelent az, hogy subidubi, és főleg az, hogy subidubidú? Honnan jön, minek van, és merre tart?
A helyzet mérhetetlenül bonyolultnak tűnik. Első körben felettébb gyanús, hogy az ősforrás nem más, mint a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki című, örök érvényű amerikai rajzfilmsorozat címszereplője, Frédi, aki szolgálati dinoszauruszának hátán ülve süvölti el magát a főcímben, miszerint subidubidú. Az is valószínűnek tűnik, hogy az eredetileg a The Flinstones címen az ABC-n 1960-tól 1966-ig futó sorozaban elhangzó yabba dabba doo (ejtsd: jabadabadú) változott subidubidúvá a sorozatot fordító, vagy inkább az eredeti dialógusokat verses poénokkal újraíró Romhányi József rímhányós megoldásában.
Csakhogy a Magyar Televízió a hatvanas évek végén vette meg a sorozat vetítési jogát, és joggal feltételezhető, hogy addigra a subidubinak legalábbis annyira meg kellett gyökereznie a magyar nyelvben, hogy kézenfekvő választásnak tűnjék a szintén teljesen értelmetlen jabadaba helyett. Ez utóbbit egyébként Fred Flintstone eredeti szinkronszínésze, a legendás hangú Alan Reed rögtönözte, az eredeti forgatókönyv szerint ugyanis Frédi egy egyszerű „juhú!” felkiáltással nyugtázta volna a munkanap végét.
A yabba dabba doo végül akkora sikert aratott, hogy Reed az önéletrajzának is ezt a címet adta, sőt a kifejezés külön szócikket is kapott az internetes szlengszótárakban. Reed egyébként egy reklám eltorzított szövegéből vette a halandzsát: gyerekkorában az anyja gyakran idézett egy Brylcreem-hirdetést, amiben a főszereplő „a little dab'll do ya” szöveggel akarta eladni az embernek a pomádét, és Reed Frédi angol hangjaként ezen tekert egyet a jabadabázással.
Jabadaba, subidubi
De elég a jabadabából, nézzük a subidubit! A subidubi (angol formájában shoobie doobie) egyrészt nem jelent semmit, másrészt az idők során elég sok mindent jelenthetett az italtól a spanglig. A doobie-t külön is használják a füves cigarettára, és az utóbbi években terjedő konteók szerint könnyen lehet, hogy az 1969 óta futó, szintén Hanna-Barbera gyártásű Scooby-Doo rajzfilmsorozatban is erre utalnak: a címszereplő kutya, Scooby gazdája, Bozont ugyanis úgy néz ki, mint aki lelkes rajongója a műfajnak. Ez a teória persze nem túl valószínű: a drogos utalás kifejezetten szokatlan lenne egy a hatvanas években készült rajzfilm esetében, és nem véletlen, hogy ezek az elméletek általában később születtek. A Scooby-Doo és a subidú közötti kapcsolat ugyanakkor egyértelmű, a karakter megalkotója is elismerte, hogy direkt erre rímel a sorozat és a kutya neve is.
Magyarul Lewis Carroll brit író Alice tükörországban című regényében is felbukkant a kifejezés két figura, Subidam és Subidu nevében, ez azonban csak a fordító, Révbíró Tamás leleménye – eredetileg a két karakter a Tweedledum és a Tweedledee névre hallgatott. Ez is jól mutatja, hogy a subidubi nem játék, és legalábbis a magyar nyelvben olyan gyökeret vert, hogy célszerűbbnek tűnt két zagyva név helyett ezt az ismerősebb formát választani.
A Merriam-Webster szerint magát a dubit (doobie) 1967-ben már a spangli szinonímájaként használták, bár az olvasói reakciók alapján a doobie a negyvenes években már használatban volt, méghozzá „segítő” értelemben. Az 1953-ban indított Romper Room című, gyermekeknek szóló sorozatban helyes dolgokat propagáló, illetve helytelen dolgokat megtiltó méhek szerepeltek (Do-Bee és Don't-Bee), így az is elképzelhető, hogy a dubi éppen a jól viselkedő méhből módosult becenévvé. Ez még esetleg magyarázná a dubit, no de mi a helyzet a subival? Sőt, jelent egyáltalán a subidubi kontextusában bármit az, ha az egyik szónak egyébként létezik valamiféle jelentése, még ha kevéssé tisztázott is?
Már Sinatra subidbubizott
Valószínűleg nem: a subidubi ősatyjának a legtöbben Frank Sinatrát, a 20. század egyik legbefolyásosabb táncdalénekesét, elnökök és maffiózók barátját tekintik. 1966-os nagy visszatérésében, a Strangers in the Nightban az énekes maga rögtönözte a szám végére a subidubit. Bár Sinatra számára ez jelentette a visszatérést, és tizenegy év után ez volt az első listavezető dala, az énekes halálosan utálta a számot – ami eredetileg nem is neki készült, hanem egy horvát zenei fesztiválra. A mű eredeti szerzője Ivo Robic volt, az angol szöveget Charles Singleton és Eddie Snyder költötte hozzá.
Will Friedwald amerikai zenetörténész szerint is Frank Sinatra a subidubi ősatyja, igaz, ő azt állítja, hogy a subidubi egy évvel korábban, a Please Be Kind című szám előadásakor született, de az igazi áttörést a Strangers in the Night hozta meg. A dal akkora siker lett, különösen a végén ellehelt subidubinak köszönhetően, hogy egy 2008-as válogatáslemezhez a kiadó nyolc másodperccel meghosszabbította a szám outroját, kizárólag azok kedvéért, akiknek nem volt elegendő a szűken mért subidubi.
Veszélyesen közel került a subidubizáshoz a Five Tokens 1956-ban, az In the Still of the Night című számukban viszont még csak egy sima dubidubiig jutottak, mindenféle subi nélkül, három évvel később pedig a Tokensnek is majdnem sikerült beírnia magát a subidubi nagykönyvébe a Tonight I Fell in Love című számukkal, de egy merész nekilódulás után ők is megtorpantak a sima dubinál.
A zeneiparon kívül is felütötte a fejét a subidubi: George A. Romero, a mozi zombipápája Shooby Dooby Moon munkacímmel írt egy forgatókönyvet, de az Amerikát letaroló, dögös szurkolólánynak álcázott űrlényekről szóló filmből végül nem lett semmi – olyannyira nem, hogy az IMDB-n nyoma sincs. A film az ötvenes években játszódott volna, és azzal, hogy végül nem forgatták le, valószínűleg pótolhatatlan veszteség érte a filmipart.
Jelly Roll már akkor tolta, amikor te a csattogó falepkét
A bop műfajában persze nem számított újnak a halandzsa (pontosabban a scat éneklés, ami a közepesen fiatalabbaknak valószínűleg Scatman John dallamtapadásos számaiból maradt meg a kilencvenes évekből), de a dubidubidúzás mégis valami más volt, mint a többi halandzsa – annál is inkább, mert maga Sinatra általában nem kedvelte ezt a műfajt. A hagyományosan bevett halandzsa ráadásul általában más ritmusú és tempójú volt, és az is a véletlennek volt köszönhető, hogy épp Sinatra dala lett akkora siker – egy rivális énekes, Jack Jones ugyanis már néhány nappal korábban rögzítette a felvételt. Sinatrát különösebben nem érdekelte az ügy, de producere, Jimmy Bowen minden követ megmozgatott, míg végül rohamtempóban, több utaskísérő és pilóta megvesztegetésével sikerrel eljuttatta a dalt a rádiókhoz egész Amerikában.
Nagyon úgy tűnik, hogy a subidubi lehetett volna akármi más is: a különböző halandzsákat már legalább az 1910-es évektől előszeretettel alkalmazták, mások mellett Ella Fitzgerald és Cab Calloway is kedvelte (Jelly Roll Morton New Orleans-i zongorista egy interjúban azzal dicsekedett, hogy ő már 1906-ban is úgy haladzsázott, hogy a fal adta a másikat). Több scat-elemhez hasonlóan aztán a subidubi is az eszköztár bevett részévé, tulajdonképpen önálló szóvá vált, ezért is tűnhetett Romhányi számára kézenfekvő választásnak Frédi jabadabájának magyarításakor.
Haladók számára gyűjtések is készültek a különböző halandzsákból: Little Richard ugyan állítólag azért vapsuvapozott, mert mosogatás közben irtózatosan megharagudott a főnökére, de nem akart káromkodni, ezért improvizált helyette – később nagyon belejött, a Tutti Frutti című számában már egyenesen arra ragadtatta magát, hogy „a-wop-bop-a-loo-bop-a-bop-bam-boom”. Elképzelni is nehéz, hogy ez vajon mit helyettesíthetett. Itthon is van magyarázat néhány hasonló könnyűzenei halandzsára: a subik, dubik és egyéb értelmetlen, de annál jobban hangzó nyelvi lelelemények hazai nagymestere, Fekete Gyula (közismert nevén Szaxi Maxi) a Dolly Roll Windszörny című számához az iminimizést akkor találta ki, amikor próbálta becsalogatni a lányát a Balatonba, magát a windszörnyet pedig akkor, amikor megpróbálta kicsalogatni a vízből.
A subidubi-vonatról aztán már nem volt leszállás: a hatvanas-hetvenes években boldog-boldogtalan használta, létezett ilyen nevű zenekar is, de a subidubi azóta is egészen váratlan helyeken képes felütni a fejét, a Quimbynél éppúgy, mint Fenyő Miklósnál, bár ez utóbbi aligha tekinthető olyan nagyon meglepőnek: a szerző nem árul zsákbamacskát, a nevezetes dal ugyanis eleve a Subidubi május címet kapta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: