Az aktuális tudományos álláspont szerint az ember körülbelül 33 éves koráig nyitott az új zenékre, aztán már egyre kevésbé érdeklődik irántuk – eddigre már kialakul az ízlés, és egyre kevésbé érdekesek az újdonságok. Egy tanulmány szerint a legtöbb zenei impulzus 24 éves kora táján éri az embert, ez 12 és 24 éves kor között javarészt popzenét jelent, legalábbis a brit fiatalok esetében, a rétegműfajok általában csak ezek után jutnak nagyobb szerephez. Míg végül el nem érjük a krisztusi kort, amikor már nem marad más, mint a nosztalgia. 

Ennek több oka is van, és ezek közül csak az egyik az, hogy harminc felett a legtöbben arra panaszkodnak, hogy nincs már idejük új zenéket keresni. Egy ezerfős online felmérésben a válaszadók 16 százaléka mondta azt, hogy a munkája miatt nem jut ideje ilyesmire, 11 százalékuk a családot hibáztatta, 19 százalékuk pedig a bőség zavarára panaszkodott – annyi zenét lehetne hallgatni, hogy inkább nem is keresnek újat. A fiatalkori klasszikusok azért megmaradnak: ezek nagyobb eséllyel okoznak a későbbiekben is örömet, mint az újdonságok.

Elfárad az agyunk

Frank T. McAndrew, az illionisi Knox College pszichológusprofesszora szerint ennek biológiai magyarázata is van: idővel az agy már nehezebben tesz különbséget a különböző akkordok, ritmusok és dallamok között, így idősebben valamennyire természetes is, ha minden modern zene pont ugyanolyannak hangzik. A szakember szerint emellett az időhiány is nagy szerepet játszik a jelenségben: tizenéves korban a legtöbben jóval gyakrabban hallgatnak zenét, mint később, így ezek a dallamok jobban be is vésődnek, míg végül épp ezekre az időszakokra emlékeztetik majd a hallgatót. 

Egy kutatás szerint a legerősebb emlékek 10 és 30 éves kor között rögzülnek – ide értve a zenéket is. A Spotify adatai szerint a felhasználók leggyakrabban azokhoz a zenékhez nyúltak vissza, amelyeket 14 éves korukban hallgattak, de általánosságban véve elmondható, hogy a tinédzserkori nagy kedvencek köszönnek vissza a későbbiekben is – persze néhány kivételtől eltekintve. 

Ez az intuícióink ellenére nem jelenti azt, hogy minden mai zene fertelmes lenne – de azt legalább megmagyarázza, hogy mi miért halljuk annak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Büdösebbek és finomabbak azok a sajtok, amik hiphopot hallgatnak

Dippold Ádám majom 2019. március 20.

Végre kiderült, milyen zenét szeretnek az sajtok, egy svájci gasztronómiai zsűri ítélete szerint ugyanis a hiphopos ementálinak gyümölcsösebb íze és erőteljesebb illata volt, mint a többinek.

A zeneterápia lehet az időskori demencia egyik leghatékonyabb kezelési módja

Kabos Eszter tudomány 2019. január 29.

Kutatások szerint a zene sokoldalúan javíthat az időskori hanyatlással küzdők szellemi állapotán és közérzetén. Az Egyesült Királyságban ezt figyelembe véve szeretnék gyökeresen megváltoztatni a demencia kezelését.

Tudományos tény: a death metal jót tesz annak, aki szereti

Dippold Ádám majom 2019. március 14.

Teljesen normális, ha a popzene kedvelői agresszívnak tartják a Cannibal Corpse zenéjét, de annak, aki szereti, örömet okoz, és ezt most már a tudomány is bizonyítja.