A tunguszkai esemény tiszteletére június harmincadikán ünnepeljük azt az örömteli eseményt, hogy az akkori meteor az Isten háta mögött, Szibériában csapódott be, és nem New Yorkot vagy Tatabányát találta el. A kutatók ennek örömére ezt a napot jelölték ki arra, hogy általánosságban is foglalkozzanak az aszteroidákkal, a múltbéli becsapódásokkal és a jövő kihívásaival.

A tunguszkai becsapódás nyolcvan kilométeres körben mindent letarolt, a pusztítást valószínűleg egy üstökös darabja vagy egy nagy, a felszín felett felrobbanó kőmeteorit okozta. 2013-ban ismét az oroszokat érte az a megtiszteltetés, hogy meteorit landolt náluk, a Cseljabinszk közelében becsapódó objektum mintegy ezer embert sebesített meg, és hússzor akkora robbanást okozott, mint az első atombomba.

A cseljabinszki meteorit a Nap irányából közelített a Földhöz, ezért sem előre a csillagászok, hogy be fog csapódni – ez viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy ha a mai technológia mellett ilyesmi előfordulhatott, csak a szerencsének köszönhető, hogy nem trafálta telibe valamelyik sűrűn lakott nagyvárost.

Queen

A nemzetközi aszteroidanapot a Queen gitárosa, Brian May kezdeményezésére hirdették meg 2014-ben. Az asztrofizikus-rocksztárhoz Danica Remy, a B612 nonprofit aszteroidatudatossági egyesület elnöke, Rusty Schweickart, az Apollo 9 űrhajósa, és Greg Richters filmes is csatlakozott, két évvel később pedig az ENSZ hivatalosan is az aszteroidákkal kapcsolatos ismeretterjesztés hivatalos napjává tette a mai napot.

Lindley Johnson, a NASA védelmi igazgatója szerint az űrügynökségnél minden egyes nap aszteroidanap, mivel a kutatók legfőbb célja, hogy elkerüljék, vagy legalábbis megjósolják a bolygó élővilágát fenyegető becsapódásokat. A NASA (és a többi űrügynökség) kiemelt fontosságúként kezeli az ezzel kapcsolatos kutatásokat, az amerikai ügynökség két éven belül teszteli majd a Földet fenyegető aszteroidák eltérítésére kifejlesztett DART (Double Asteroid Redirection Test) rendszert.

Aerosmith

Tom Statler, a DART egyik fejlesztője szerint az, hogy az eszközt a Didymos névre keresztelt kisbolygó körül keringő apró holdba, amely múlt héten a Dimorphos nevet kapta, történelmi jelentőségű lehet: a hold kitéréséből lehet kiszámítani, hogy mivel lehet védekezni, és mennyire lehet eltéríteni egy, a Földet fenyegető objektumot.

Az Európai Űrügynökség szerint ez lesz az első eset, hogy az emberiség mérhető módon befolyásolja egy égitest mozgását, a Dimorphost megcélzó eszközt 2021-ben fogják kilőni, és 2022-ben éri majd el a célját. Bár a Didymos közvetlenül nem fenyegeti a Földet, a misszió mégis fontos lépés a földi élet védelmében. Nem is kell planetáris fenyegetés ahhoz, hogy megtörténjen a baj: 1998-ban épp elég volt annyi, hogy bemutassák az Armageddon című filmet, az Aerosmith máris megírta pályafutásának legrosszabb számát, így egyértelmű, hogy mindenkinek jobb, ha még a kisbolygók gondolata is elkerüli a Földet.