2,1 kilotonna TNT erejével robbant fel egy meteor Grönland felett még júliusban

Július 25-én, helyi idő szerint este nyolc körül földrengés rázta meg a 665 lelkes északnyugat-grönlandi Qaanaaq települést, amelynek zömmel inuit lakói nem sokkal korábban az égbolton felizzó tűzgömböt észleltek. Mint nem sokkal később kiderült, a fejük felett 43 kilométerrel történt meteoritrobbanás lökéshullámai rengették meg alattuk a talajt. 

Az esemény nemrégiben lezárult tudományos vizsgálatáról beszámoló LiveScience szerint a Föld légkörébe – a hangsebesség 74-szeresét jelentő – óránként 87 ezer kilométeres sebességgel belépő kozmikus szikla detonációja 2,1 kilotonna TNT felrobbanásával ért fel, és a 350 kilométerrel távolabbi szeizmográfok is érzékelték.

A grönlandi Qaanaaq utcaképeFotó: Louise Murray/robertharding

A meteor az Egyesült Államok légierőjének úgynevezett korai rakétariasztó lokátorokkal is felszerelt Thule Légibázisa fölötti légtérben robbant fel, így az első jelentéseket is a hadsereg és a NASA szakemberi tették az eseményről. Az alábbi Twitter-bejegyzés is a NASA-kötelékében dolgozó amerikai aszteroidavadászé:  

Nem látták jönni

A hadsereg szerint az idei év második legnagyobb erejű meteorrobbanása nem okozott kárt a személyi állományban, de a berendezésekben sem. És az is viszonylag gyorsan kiderült, hogy a megsemmisült „hulló csillag” túlságosan is apró, alig pár méter átmérőjű aszteroida volt, ezért nem vették észre a NASA földközeli objektumok megfigyelésére létrehozott Near Earth Object (NEO) programjának műholdjai és földi teleszkópjai. 

Összehasonlításul: 2013. február 15-én hajnalban a szibériai Cseljabinszk közelében egy 17 méter átmérőjű objektum robbant fel 29,7 kilométeres magasságban, megközelítőleg 500 kilotonna TNT detonációjának megfelelő energiával. A csillagaszat.hu összefoglalója szerint a lökéshullámok a „város környékén legkevesebb 7200 épületet rongáltak meg, a beomlott tetők, kitört ablakkeretek és tömegével betört ablaküvegek miatt 1491 személy sérült meg, ebből 112 fő került kórházba komolyabb sérülésekkel, de szerencsére halálos áldozatokat nem jelentettek”. 

Meteorit Cseljabinszk felettFotó: Wikipédia

A grönlandi eseményről nem készült a fentihez hasonló fénykép. A robbanást azonban a légibázis lokátorai, valamint az Arizona Egyetem programjaként a jégmezők és az óceánok struktúráit vizsgáló SIIOS (Seismometer to Investigate Ice and Ocean Structure) által telepített, illetve a dán földrengéskutató-hálózathoz tartozó szeizmográfok is észlelték, így precízen sikerült rekonstruálni a történteket. 

Kozmikus tanulságok

A jelenleg még többnyire több kilométer vastag jéggel borított Grönland szeizmológiai vizsgálata nem csupán a földi folyamatok miatt érdekes. Az USA-n kívül további 136 ország 60 ezer tudósát tömörítő Amerikai Geofizikai Unió (AGU) december közepi közgyűlésén ismertetett eredmények szerint az ilyesfajta kozmikus eseménynek elhelyezkedése miatt nagy valószínűséggel kitett fagyos sziget megfelelő terepe az olyan kutatásoknak, amelyeket a SIIOS is végez. Az amerikai planetológiai projekt célja ugyanis elsősorban az, hogy kiderítse, milyen hatással vannak, illetve voltak és lesznek a meteorzáporok és aszteroidabecsapódások az olyan földönkívüli jégvilágokra, mint amilyen a Jupiter-hold Európa, vagy a Szaturnusz körül keringő Enceladus. A nyári meteorrobbanás volt az első, amelyet a megfelelő műszerezettséggel sikerült dokumentálni. 

Hulló csillagokkal korábban az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk: