Magyarország igazi nagyhatalom a lakhatás drágulásában
Érdekes grafikont és adatokat tett közzé szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a lakás- és albérletárak alakulásáról 2007-től mostanáig.
A grafikonon jól látható, hogy az albérletárak és a lakásárak az uniós tagállamokban szinte egyforma mértékben drágultak: a 2007-es bázishoz képest 20,8, illetve 20,5 százalékkal.
Ám a drágulás egészen más pályát írt le: míg az albérletárak konstans emelkedése figyelhető meg még a 2008-as válság idején is, addig a lakások átlagára csak az elmúlt 5 évben kezdett jelentősen növekedni, előtte még csökkenés is előfordult.
A 2007 és 2020 első negyedévét összevető részletes adatokból az is kiderül, hogy az egyes országokban mennyit drágult a lakhatás. Magyarország azok közé az államok közé tartozik, ahol az uniós tagság harmadik éve óta mind az albérlet-, mind a lakásárak az uniós átlagérték több mint háromszorosával nőttek, igaz a kiinduló érték is nyilván alacsonyabb volt Európa keleti felén.
Albérletdrágulásban dobogós
Ami az albérletárakat illeti, Magyarországon a harmadik legnagyobb drágulást mérték az unióban, 75,1 százalékot. Litvániában több mint kétszeresére drágult az albérlet, 101,8 százalékkal, Csehországban pedig 82,2 százalékkal kerül többe lakást bérelni, mint 2007-ben.
Egyetlen tagállam van az unióban, ahol olcsóbbak az albérletek, mint régen, ez Görögország, ahol a csökkenés 17,5 százalékos. 0 százalékot alig meghaladó a drágulás még Cipruson, a harmadik pedig Szlovákia, ahol körülbelül 13 százalékkal nőttek az albérletárak.
A lakásárak változásában nagyobb a szórás: Görögországban 35,6 százalékkal olcsóbbak a lakások, mint 2007-ben, utána Románia jön, ahol 23,6 százalékos a csökkenés, Írországban pedig 17,5 százalékos. A skála másik végén olyan jóléti országok állnak, mint Luxemburg és Ausztria: mindkét országban csaknem kétszeresére nőttek a lakásárak, 91,4, illetve 91,3 százalékkal. A harmadik legnagyobb, 82,8 százalékos drágulást pedig Svédországban mérték.
Ezen a listán Csehország és Magyarország épp lecsúszott a dobogóról, 68, illetve 64 százalékos drágulással. A még részletesebb adatokból kitűnik, hogy ennél is nagyobb drágulást mértek volna a magyar lakáspiacon, ha 2019 második félévében vizsgálódnak, azóta ugyanis folyamatosan esik vissza a lakások ára Magyarországon.
A magyarországi lakhatás drágulása persze nem olyan meglepő, figyelembe véve, hogy egy másik kimutatás szerint a 2000 és 2017 közötti időszakban csaknem duplájukra nőttek az árak, a lakhatási és rezsiköltségek pedig még ennél is nagyobb mértékben, 139,3 százalékkal emelkedtek.
OECD: Európában vészesen sorvad a középosztály, és ez Magyarországon is súlyos problémákhoz vezet
A középosztály a kilencvenes évek óta sorvad, ami komoly politikai következményekkel is fenyeget – figyelmeztet friss jelentésében a nemzetközi gazdasági szervezet. A fiatalok nemhogy többet, már annyit sem tudnak elérni, mint a szüleik. A lakhatásért arányosan nálunk fizetnek a legtöbbet a közepes jövedelmű háztartások.
Az európai országok közül Magyarországon mérték a harmadik legnagyobb drágulást 2000 óta
Az elmúlt 18 évben csaknem megduplázódtak az árak Magyarországon, ezzel harmadikok vagyunk az unióban. Olyan alapvető szolgáltatások áremelkedése húzta felfelé az itthoni átlagot, mint az egészségügy, a lakhatás és az oktatás.
Tovább hanyatlik a vidék: 2050-re a magyarok négyötöde városokban él majd
A Föld urbanizálódó lakossága még csak 2007-ben lépte át a város-vidék egyensúlyt, de az ENSZ friss jelentése szerint harminc év múlva az emberek kétharmada városokban lakik majd. 10 év múlva India lesz a legnépesebb ország, Afrikán pedig a világ jövője múlhat.