Magyarország igazi nagyhatalom a lakhatás drágulásában

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Érdekes grafikont és adatokat tett közzé szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a lakás- és albérletárak alakulásáról 2007-től mostanáig.

A grafikonon jól látható, hogy az albérletárak és a lakásárak az uniós tagállamokban szinte egyforma mértékben drágultak: a 2007-es bázishoz képest 20,8, illetve 20,5 százalékkal. 

Ám a drágulás egészen más pályát írt le: míg az albérletárak konstans emelkedése figyelhető meg még a 2008-as válság idején is, addig a lakások átlagára csak az elmúlt 5 évben kezdett jelentősen növekedni, előtte még csökkenés is előfordult.

Kékkel az albérlet-, rózsaszínnel a lakásárak.Grafika: Eurostat

A 2007 és 2020 első negyedévét összevető részletes adatokból az is kiderül, hogy az egyes országokban mennyit drágult a lakhatás. Magyarország azok közé az államok közé tartozik, ahol az uniós tagság harmadik éve óta mind az albérlet-, mind a lakásárak az uniós átlagérték több mint háromszorosával nőttek, igaz a kiinduló érték is nyilván alacsonyabb volt Európa keleti felén.

Albérletdrágulásban dobogós

Ami az albérletárakat illeti, Magyarországon a harmadik legnagyobb drágulást mérték az unióban, 75,1 százalékot. Litvániában több mint kétszeresére drágult az albérlet, 101,8 százalékkal, Csehországban pedig 82,2 százalékkal kerül többe lakást bérelni, mint 2007-ben.

Egyetlen tagállam van az unióban, ahol olcsóbbak az albérletek, mint régen, ez Görögország, ahol a csökkenés 17,5 százalékos. 0 százalékot alig meghaladó a drágulás még Cipruson, a harmadik pedig Szlovákia, ahol körülbelül 13 százalékkal nőttek az albérletárak. 

A lakásárak változásában nagyobb a szórás: Görögországban 35,6 százalékkal olcsóbbak a lakások, mint 2007-ben, utána Románia jön, ahol 23,6 százalékos a csökkenés, Írországban pedig 17,5 százalékos. A skála másik végén olyan jóléti országok állnak, mint Luxemburg és Ausztria: mindkét országban csaknem kétszeresére nőttek a lakásárak, 91,4, illetve 91,3 százalékkal. A harmadik legnagyobb, 82,8 százalékos drágulást pedig Svédországban mérték.

Grafika: Eurostat

Ezen a listán Csehország és Magyarország épp lecsúszott a dobogóról, 68, illetve 64 százalékos drágulással. A még részletesebb adatokból kitűnik, hogy ennél is nagyobb drágulást mértek volna a magyar lakáspiacon, ha 2019 második félévében vizsgálódnak, azóta ugyanis folyamatosan esik vissza a lakások ára Magyarországon.

A magyarországi lakhatás drágulása persze nem olyan meglepő, figyelembe véve, hogy egy másik kimutatás szerint a 2000 és 2017 közötti időszakban csaknem duplájukra nőttek az árak, a lakhatási és rezsiköltségek pedig még ennél is nagyobb mértékben, 139,3 százalékkal emelkedtek.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: