Magyar fejlesztésű gyógyszerjelöltet tesztelnek elsőként embereken a sztrók kezelésére
Ritkán fordul elő, hogy Magyarországon az alapkutatástól a klinikai próbákig, azaz az embereken való kipróbálásig eljut egy gyógyszerjelölt. Az egyik ilyen ritka kivétel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Motor Farmakológia Kutatócsoportja által kifejlesztett hatóanyag (MPH-220), amely sztrókon átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő emberek kezelésében hozhat nagy változást néhány éven belül – közölték a kutatók.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) által finanszírozott klinikai vizsgálatok első, a hatóanyag biztonságosságát tesztelő fázisát magyarországi kórházakban végzik. Jelenleg a próbák előkészítése és a hatóanyag gyártása zajlik, amelyből jövő év elején adják be az első adagokat a vizsgálatra önkéntesen jelentkezett egészséges pácienseknek. A vizsgálat során az MPH-220 biztonságos dózisának meghatározására kerül sor.
Magyarországon is komoly problémára jelenthet gyógymódot
A sztrók, vagyis az agyi érkatasztrófa (még hétköznapibb nevén: agyvérzés) és más idegrendszeri betegségek, sérülések után a páciensek kb. 30 százalékánál jelentkezik az izmok görcsös összehúzódása, amit orvosi szakszóval spaszticitásnak neveznek. Az élethosszig tartó, sokszor folyamatosan romló állapot 50-60 millió ember életét nehezíti meg világszerte. A jelenleg alkalmazott izomgörcsoldók a páciensek mindössze 25-30 százalékánál hatékonyak.
A sztrók gyors kezelés hiányában súlyos, maradandó károsodásokat okoz. Magyarországon 10 percenként kerül egy beteg kórházba stroke miatt: a Magyar Stroke Társaság adatai szerint hazánkban 30-32 ezer ember kap évente stroke-ot, ebből 8-10 ezren meghalnak. A túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban szenved, 22 százalékuk pedig járásképtelen.
A Málnási-Csizmadia András vezette Motor Farmakológia Kutatócsoport 2018-ban szabadalmaztatta az MPH-220 nevű hatóanyagot. „Az MPH-220 közvetlenül az izomösszehúzódásért felelős fehérjén fejti ki a hatását, míg a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek az idegrendszert befolyásolják” – idézi a közlemény Málnási-Csizmadiát. Az eddigi kísérleti eredmények szerint a hatóanyag úgy szünteti meg a kóros végtagi izom-összehúzódásokat, hogy közben nem befolyásolja a szívizmot és az erek simaizomzatát, ezért nem okoz keringési problémákat sem.
Világelsőség™
Az ígéretes magyar gyógyszerjelöltnek már jogi védettsége is van: a kutatócsoport által benyújtott szabadalom tulajdonosa az ELTE és régi innovációs partnere, a Printnet Kft. A szabadalommal megelőzték a világ biotechnológiai innovációban legbefolyásosabb intézményét, az amerikai Scripps Kutatóintézetet. Az amerikaiak ugyanis teljesen függetlenül hasonló molekulát fejlesztettek ki, ám ők a szabadalmukat két hónappal később jegyezték be, így a nemzetközi elsőbbség most a magyaroké, ami hatalmas siker a magyar innováció számára is.
„Nekünk, kutatóknak nagy tanulság, hogy a szabadalom nem játék. Időben kell lépni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az eddig a kutatásokra fordított évek és pénz elvesztek volna” – mondja Málnási-Csizmadia András. „Ez egy igen jelentős alapkutatási eredmény, amely eddig körülbelül 8 millió euróba került, amelynek jelentős részét az NKFI, illetve saját befektetés biztosította. Rengeteg segítséget nyújt számunkra az ELTE, az alapkutatások finanszírozásának nagy részét pedig a Magyar Tudományos Akadémia biztosította” – mondta Málnási-Csizmadia András.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: