Algásodik a Balaton, de ez még nem invázió
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
„Amíg a tó nyílt vizében az algák mennyisége a tó egész területén alacsony volt, addig a Keszthelyi- és Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget. A 2020. július 13-i part menti mintavételünk során az algák mennyisége a nyílt vízinek közel háromszorosa volt” – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont Facebook-oldalán szerdán megjelent közleményben.
Az algaközösségen belül a kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. Ez utóbbi csoport tömeges elszaporodása veszélyeztetheti az emberi vízhasználatot.
A kutatók szerint a jelenség arra figyelmeztet, hogy a következő hetek időjárásának függvényében nem zárható ki a tavalyihoz hasonló algavirágzás a tó nyugati területein. A hosszabb, szélcsendes periódus során a felmelegedő víz ugyanis ideális körülményeket teremthet a cianobaktériumok elszaporodásához.
Tudni kell, hogy a Balaton vizében lebegő algák fontos szerepet töltenek be a tó életében, túlzott mértékű elszaporodásuk azonban veszélyezteti a fürdőzést és az ivóvízkivételt.
Amennyiben elegendő szervetlen növényi tápelem (elsősorban foszfor) áll az algák rendelkezésére, és a körülmények is megfelelőek, elszaporodásukra elsősorban a nyári-kora őszi időszakban számítani lehet. Egyébként a part mentén akkor is előfordulhatnak kisebb területeken algavirágzások, ha az algák a tó nyílt vizében még nem jelentek meg nagy tömegben. Az Ökológiai Kutatóközpont közleménye szerint valószínűleg ez utóbbi történhetett az elmúlt időszakban is.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
A balatoni nádasok a biodiverzitás központjai
A nádasok zavarása, bolygatása, a nádas kiirtása azzal jár, hogy nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő életközösségekkel is végzünk – hívja fel a figyelmet Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
A hat legjobb tó között végzett a Balaton egy globális felmérésben
A NASA és a Stanford kutatói 71 nagy tó algatartalmát vizsgálták műholdképek alapján. A felvételek nem 1984 és 2012 között készültek, a trendek pedig aggasztóak: mindössze hat tó esetében láttak folyamatos javulást az algahelyzetben, ezek közé tartozott a Balaton is.
A rejtélyes algainvázió mutatja, mennyire kellene egy rendesen megfinanszírozott Balaton-kutatás
A MTA Nemzeti Víztudományi Programjának vezetői ismertetik az augusztus végi algainvázió tényeit, de a jelenség okait ők sem ismerik. Az invázió szerintük a döntéshozók számára is érthetővé teszi, hogy nem halogatható tovább a Balaton eddigieknél átfogóbb és összetettebb kutatásának megfelelő állami finanszírozása.