Hétköznapi semmiségnek tűnik, mégis életveszélyes betegségeket okoz a gyulladás

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Krónikus gyulladás miatt kialakuló betegségekben hal meg a legtöbb ember világszerte: minden 5 halálesetből 3 krónikus gyulladás talaján létrejövő sztrók, krónikus légzőszervi vagy szív- és érrendszeri betegség, rák, elhízás és cukorbetegség miatt következik be. Egyesült államokbeli adatok szerint a lakosság 20 százaléka szenved krónikus ízületi gyulladásban, és az autoimmun, valamint a központi idegrendszeri betegségekben is a krónikus gyulladás a közös tényező. A krónikus gyulladás az ipari társadalom velejárója, legfőképp a környezetszennyezés és egészségtelen életmód következtében: már a „civilizációs betegség” fogalmának megalkotója, az angol Hugh Sinclair is arról írt 1956-ban a Lancetben, hogy az eszkimóknál a táplálkozás következtében nem alakul ki érelmeszesedés. Azóta kiderült: az eszkimók telítetlen zsírsavakban gazdag étrendje elegendő alapanyagot szolgáltatott a szervezetnek a gyulladást kordában tartó molekulák egy nagy csoportja, az endokannabinoidok szintézise számára.

Gyulladásos citokinek

Az ipari társadalom táplálkozási szokásai jelentik az egyik legfontosabb, krónikus gyulladáshoz vezető rizikótényezőt: a telített zsírsavak, a transzzsírok és a finomított cukor nagy mennyiségű fogyasztása miatt a lakosság 42 százaléka elhízott (.pdf), és szervezete a normálisnál sokkal több gyulladást elősegítő molekulát, úgynevezett gyulladásos citokint termel (a zsírszövet által is termelt gyulladásos citokinek szintje a vérben a testtömegindex-szel arányosan nő). A gyulladásos citokinek szintjét – így a krónikus gyulladás talaján kialakuló betegségek kockázatát – növeli a mozgásszegény életmód, a dohányzás, a fizikai és emocionális stressz, valamint a krónikus alváshiány is, azaz csupa olyan tényező, ami tipikusan az ipari társadalom velejárója. „Nem eléggé köztudott, hogy a cukor brutálisan gyulladáskeltő, és számos mindennapi növényi táplálékunk (gabonafélék, hüvelyesek, lisztes gumók, csucsorfélék) is pro-inflammatorikus hatásúak”, árnyalja a képet Frecska Ede orvos. Az idősödés önmagában is a gyulladásos citokinek növekvő termelődésével jár.

Andrew Wang immunbiológusnak és kollégáinak a Cell folyóiratban június végén megjelent tanulmánya az egyik legfontosabb gyulladásos citokin, az interleukin-6 (IL-6) és a stressz közötti kapcsolatot vizsgálja. A Yale Egyetem kutatói megállapítják: az akut fertőzések elleni küzdelemben fontos szerepet játszó IL-6 termelése akkor is megnő a szervezetben, ha semmilyen fertőzés nem történt, csak stressznek teszik ki a kísérleti állatokat, amelyeknek ezáltal gyulladásos betegségeik is rosszabbodnak; az IL-6 ellen ható szerekkel nemcsak a gyulladástól lehetett megvédeni a stresszelt egereket, de nyugodtabbá is váltak az állatok. A szerzők hozzáteszik: számos klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy a testedzés és a stresszmenedzsment-technikák enyhítik a gyulladásos betegségeket, és hatékonyak a tumoros betegségek zömének gyógyításában; ennek hátterében a friss felismerés szerint legalábbis részben az IL-6 szintjének csökkenése állhat. IL-6 elleni szereket egyébként már használnak az autoimmun betegségek gyógyításában, de ez a hatásmechanizmus a diabétesz és a mentális betegségek, a depresszió és a szorongás kezelésében is szerepet kaphat, hangsúlyozzák a kutatók. 

Ha kitör a citokinvihar

A stressz nemcsak a krónikus gyulladás kockázatát növeli, de Philip Hunter már idézett tanulmánya szerint az akut fertőzésekre adott válaszunkat is rontja: nem szükségszerűen a fertőzés bekövetkeztének valószínűségét fokozza, hanem a tünetek súlyosságát. Ez pedig arra utal, hogy hatékony antivirális kezelések hiányában sok felső légúti fertőzés kezelésében is a gyulladásos citokineket gátló szerek lehetnek hatékonyak.

A speciális gyulladásgátlók hatékonyságát a COVID-19 tüneteinek enyhítésében is kutatják. Egy kis esetszámú klinikai vizsgálat allergiakezelésre törzskönyvezett szer hatékonyságát mutatta ki enyhe és közepesen súlyos covid-betegségben, míg a Frontiers in Pharmacology tanulmánya azt igazolta, hogy a kannabisz egyik hatóanyaga, a tetrahidrocannabinol (THC) hatásos a súlyos covid-betegségre és influenzafertőzésre is jellemző akut légúti distressz szindróma kezelésében - igaz, egyelőre csak állatkísérletekben. Amira Mohammed és munkatársai, a University of South Carolina kutatói kifejtik: a THC a gyulladásos citokinek blokkolásával és a gyulladásellenes aktivitás fokozásával megakadályozta, hogy az állatok immunrendszere túlreagálja a légúti megbetegedést, és védelem helyett elpusztítsa az egereket. Az orvosi kannabisz termelésében nagyhatalomnak számító Izraelben klinikai vizsgálat is indult annak kiderítésére, hogy a növény egy másik gyulladásgátló hatóanyaga, a cannabidiol (CBD) megakadályozza-e a súlyos covid-betegségre jellemző gyulladásoscitokin-túltermelődést, az úgynevezett citokinvihart.

Elmebetegség és idegrendszeri immunszabályozás

Nem véletlen, hogy a covid-ellenes próbálkozásokban szóba került a kannabisz lehetséges pozitív hatása is. A Cannabis sativa lehetett az egyik első növény, amit az emberiség termeszteni kezdett, írja a kannabisz történetét összefoglaló tanulmányában Ethan B. Russo pszichofarmakológus, és minden bizonnyal a kannabisz volt az első termesztett növény, amit gyógyszerként használtunk – gyulladásgátlásra, fájdalomcsillapításra és reumás betegségek ellen. Ahogy a Frontiers in Psychiatry friss tanulmányában a biotechnológiai vállalatot is irányító Russo-t idéző Szabó Attila neuroimmunológus és munkatársai írják, a kannabisz hatóanyagai gyulladásgátló szerepük mellett neurotróf, azaz idegsejtnövesztő, az idegsejtek szaporodását serkentő és a köztük lévő szinapszisok számát növelő hatással is bírnak, továbbá részt vesznek az idegrendszeri immunműködés modulációjában.

Mivel az orvosi kannabisz használata ma már a fősodorbeli orvoslás részévé vált, a gyógyító közösségnek erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy megértsük a kannabinoidok lehetséges pozitív és negatív hatásait, és kompetens klinikai ellátást tudjunk nyújtani, teszik hozzá az Oslói Egyetemen kutató szakemberek. A neuroimmunológusok a kérdésre – csökkenti-e az elmebetegek esetében megfigyelhető agyi gyulladást (és javítja-e a betegek neuroplaszticitását) a kannabisz – önmedikáló elmebetegek (szkizofrének és depressziósok) vérében keringő gyulladásos citokinek és neurotróf faktorok mérésével kerestek választ. 

A magyar kutató és munkatársai a kannabiszfogyasztó szkizofrének és depressziósok biomarkereinek vérszintjét hasonlították össze uggyanezekben a betegségekben szenvedő, de kannabiszt nem fogyasztó alanyok biomarkerszintjeivel. Hogy a szervezet gyulladásos rendszerének több különböző alrendszeréről és az immunrendszerben bekövetkező hosszú távú változásokról is információt kaphassanak, többféle marker szintjét vizsgálták. Némelyik vizsgált markerről korábbi kutatások már kimutatták, hogy pszichózisban felborul a szabályozásuk, és ezt a felborult szabályozást a kannabinoidok modulálni tudják.

Szabóék eredménye szerint a kannabiszhasználó szkizofrének vérében megnőtt egy olyan molekulának a szintje, ami az IL-6-ot semlegesíti, míg a nem használó szkizofrének vérében e fehérje szintje az egészséges kontrollokéhoz képest jóval alacsonyabb volt. A kannabiszhasználó szkizofrének vérében ezen kívül még két gyulladásgátló és két neurotróf faktor szintje is megnőtt, de a depressziósok esetében a kannabisz nem módosította a vizsgált biomarkerek szintjét. A kutatók szerint eredményük összhangban van azzal a közelmúltbeli megállapítással, miszerint a THC és a CBD növeli a neurotróf faktorok szintjét, ezáltal segíti a neuroplaszticitást és a kognitív teljesítményt (felhívják a figyelmet arra is, hogy serdülők és genetikai prediszpozícóval rendelkezők esetén a THC-nek káros hatása van). A kannabiszfogyasztás csökkentheti a szkizofrének krónikus agyi gyulladását, és megkönnyítheti számukra a hangulatszabályozást, folytatják a kutatók, és hozzáteszik: a kannabisszal önmedikáló szkizofrének körében tapasztalható pozitív hatás valószínűleg a CBD-nek köszönhető, ugyanis már klinikai vizsgálatok is bizonyították a molekula terápiás hasznát szkizofrének körében. Szerencsére az „utcai felhozatal” Szabóék által idézett elemzése szerint a norvégiai szkizofrének magas CBD-tartalmú kannabiszhoz jutnak. 

Egy másik Szabóék által idézett tanulmány is amellett érvel, hogy a szkizofrénia hátterében krónikus gyulladás áll, aminek csökkentésében más gyulladásgátló hatású anyagok (acetilcisztein, omega3 telítetlen zsírsavak) is segíthetnek. Egy további idézett tanulmány pedig azt mutatta ki, hogy a gyerekkori rossz bánásmód miatti krónikus stressz mértéke összefügg a felnőtt szkizofrének és depressziósok emelkedett gyulladásosfaktor-értékeivel és elhízásuk mértékével.

Gyulladás a periférián és a központban

A pszichiáterek körében ma már teljesen elfogadott, hogy krónikus gyulladás áll a szkizofrénia hátterében? - tettem fel a kérdést Frecska Edének, a Debreceni Egyetem docensének. A pszichiáter elmondta: a depresszió vagy az Alzheimer-demencia gyulladásos hipotézise sokkal jobban gyökeret vert, de az új tudományos trend szerint csak a depressziósok egy alcsoportjában emelkedett a vérben mérhető gyulladásos faktorok, pl. az IL-6 és a TumorNekrózisFaktor-alfa szintje. Mégis elképzelhető – feltételezi Frecska –, hogy minden depressziósnál van gyulladásos komponens, csak nem a periférián, hanem a központi idegrendszerben lehet kimutatható az immunsejtek (pl. mikroglia) aktiválódása. Öngyilkosoknál találtak is fokozott immunsejt-aktivációt az érzelemfeldolgozásban részt vevő cinguláris agykéregben. 

Kutatás szintjén azonban nagyon elfogadott irány a gyulladás jeleinek keresése szkizofrénia esetén is, és a terápiájában is próbálkoznak gyulladásgátlókkal, mondta Frecska. Az antipszichotikumok elfogadott hatásmechanizmusa mindazonáltal nem a gyulladásgátlás, hanem egy agyi ingerületátvivő, a dopamin receptorának a blokádja, mert a pszichózisban fennálló dopaminzavar eléggé jól igazolt. Nem arról van szó, hogy sok a dopamin, nem ilyen egyszerű a folyamat. Az agy komplex rendszer, és annak függvényében, hogy a dopaminrendszer mely részein van alul-, illetve túlműködés, jelennek meg a téveszmék, hallucinációk, míg más emberekben más mintázat esetén mozgássztereotípiák, kóros vonatkoztatás vagy gondolkodászavar.

A Szabó Attiláék cikkében említett neuroplaszticitás is nagyon komplex, kétirányú jelenség, mondja Frecska, így az agy változóképessége járhat negatív eredménnyel is, például drogaddikció esetén: amikor a crackfüggő a pipáért nyúl, a frontális kérge kiiktatódik; nem ő dönt, hanem a szokás. A pszichedelikumoktól ezzel szemben – megfelelő helyen és kézben alkalmazva – pozitív neuroplaszticitás várható: már három pilótavizsgálat is kimutatta, hogy egyetlen adag pszilocibin alkalmazása után esetenként akár 6 hónapra is elmúlhat a depresszió. 

Az agyi mikroglia-sejteknek fontos szerepük lehet mind a pozitív, mind a negatív neuroplaszticitásban. A mikroglia az agy kertésze, segíti az idegsejt-nyúlványok elágazódását (ennek szerepe van egyes szorongásfajták gyógyulásában), növeli a szinapszisok számát, és elnyírja a káros kapcsolatokat, „kikapálja” a kóros lerakódásokat (plakkokat), ám gyulladás esetén pusztítja is a neuronokat. A pszichiáter szerint a marihuána neurotrofikus hatása is kétélű, lehet negatív is: a kannabiszfogyasztás tinédzser korban emeli a szkizofrénia kockázatát, továbbá a dopamint lebontó katekolamin o-metil transzferáz (COMT) enzim génjének egy variánsa esetén is nő a szkizofrénia kockázata. Ha valaki ilyen génvariánssal rendelkezik, a kannabisz kellemetlen élményeket vált ki benne, és paranoidá válik.

Kannabisz: a gyógyszerpiac reménysége

A kannabinoidok mint gyulladásgátlók jövőbeli terápiás felhasználását segítheti Raphael Mechoulam közelmúltbeli felfedezése. A kannabiszkutatás atyjának tartott izraeli biokémikus, aki a THC-t és a CBD-t, valamint az endokannabinoid rendszer elemeit is felfedezte, olyan kannabinoid-molekulákat állított elő, amik amellett, hogy nem pszichoaktívak, akár ezerszer is hatékonyabbak a THC-nél és a CBD-nél. Mechoulam olyan molekulákból indult ki, amelyek a kannabiszban is jelen vannak: a kannabinolsavakból (THCA és CBDA). A kannabinolsavak hatásait eddig alig vizsgálták, valószínűleg azért nem, mert hőre bomló, instabil vegyületek, nem alkalmasak gyógyszerként történő forgalmazásra. Mechoulam metilészter-kötéssel stabillá, egyúttal a szabadalmaztatott eljárás révén a biotechnológiai ipar új reménységévé tette őket. A biokémikus nyilatkozata szerint abban bízik, hogy szintetikus molekulái lesznek a jövő antidepresszánsai, és leváltják majd a sok káros mellékhatással rendelkező szteroid gyulladásgátlókat és opioid fájdalomcsillapítókat. Akik pedig nem akarják majd megfizetni a drága szintetikus gyógyszereket, azt tehetik, amit sokan már ma is az USA-ban: nyers zöldségturmixot készítenek a kannabiszból, hiszen a növényben kannabinolsavak vannak, amikből csak melegítés hatására alakul ki a pszichoaktív THC vagy a CBDA-hoz képest sokkal kevésbé hatékony CBD.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

 Kapcsolódó cikkek a Qubiten: