Öl, butít, nyomorba dönt, vagy agyfrissítő csodaszer a kannabisz?

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A kannabiszfogyasztást régóta összekapcsolják a memória gyengülésével, de tények helyett a legutóbbi időkig ezt inkább csak anekdoták támasztották alá. Napjainkban a kutatók egyre többet foglalkoznak a kannabisz egészségügyi vonatkozásaival, és egy kicsit közelebb jutottak ahhoz, hogy megismerjék a növény emberi agyra gyakorolt hatásait, illetve pontosabb választ tudnak adni arra a kérdésre, hogy a kannabisz fogyasztása valóban károsítja-e az emlékezésre való képességet. 

Az elmúlt néhány év kutatási eredményeit a Conversationben foglalta össze Ian Hamilton, a Yorki Egyetem mentális betegségeket és függőséget kutató professzora, valamint Elizabeth Hughes, a Leedsi Egyetem hasonló területen kutató tanára.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint a marihuána fogyasztása a kis mennyiségű információ átmeneti tárolására szolgáló rövid távú memóriára gyakorol leginkább hatást azáltal, hogy átmenetileg módosítja vagy torzítja a rövid távú emlékezet mechanizmusait. A jelek szerint ezt a kannabisz első számú pszichoaktív összetevője idézi elő, amely az agyban az emlékezetért is felelős recoptorokhoz kötődve megszakítja az idegi jelátvitelt. A megzavart rövid távú emlékezet hatással lehet a tanulási képességekre, emellett az érdeklődés hiányát eredményezheti, és koncentrációs zavarokat idézhet elő.

A kutatások szerint ugyanakkor a marihuána ugyanennek a növénynek a hatóanyagai pozitív hatást fejthetnek ki az emlékezetre is kiható neurodegeneratív betegségekben, így például az Alzheimer-kórban, epilepsziában vagy a szellemi hanyatlással és akaratlan mozgásokkal járó Huntington-kórban szenvedőknél. Egyelőre főként állatkísérletekben sikerült bebizonyítani, hogy a kannabisz egyes összetevői lelassítják, esetleg meg is akadályozzák e betegségek előrehaladását, alapvetően azáltal, hogy neuronokat hoznak létre. 

CBD és THC

Ezt a látszólagos ellentmondást a szer által kiváltott hatásokban leginkább a növény két legismertebb kannabinoidja, a Δ9-tetrahidrokannabinol (THC) és a kannabidiol (CBD) különbsége is magyarázhata. Az emberi agy endokannabinoid rendszerének részét képező kannabinoidreceptorokhoz kötődve a THC euforikus érzést okoz, a CBD azonban megzavarhatja ezt a kötődést, ami csökkentheti az örömérzetet.

Az egyes kannabiszfajtákban jelentősen eltérhet a THC és a CBD aránya: a csak THC-t tartalmazó virágvégek fogyasztása esetén egyes kutatások szerint növekszik a mentális problémák, például a pszichózis kockázata – míg a CBD éppenséggel a pszichózis kezelésére is alkalmas. Egy másik kutatás szerint a több THC-t és kevesebb vagy elhanyagolható mennyiségű CBD-t tartalmazó kannabisz fogyasztása rosszat tesz a rövid távú emlékezetnek: a fogyasztók a pillanatnyi információt sem eltárolni, sem előhívni nem képesek hatékonyan. Ez a szerencsére átmeneti hatás különösen erős a tizenéveseknél, akiknek az agyára egy másik kutatás szerint egyébként is hátrányosabban hat a szer fogyasztása.

Ez nem jelenti azt, hogy a THC-t le kell írni: egy a kannabisz orvosi alkalmazását körüljáró budapesti konferencián Bilkei-Gorzó András, a Bonni Egyetem Molekuláris Pszichiátriai Intézetének munkatársa olyan egérkísérletről számolt be, ahol mesterségesen megöregített egerek kognitív funkciói kifejezetten javultak a THC hatására. A térbeli tájékozódást vizsgáló kísérletben például az egereknek egy vízzel teli medencében azt a platformot kellett megtalálniuk, ahol kimászhattak. A THC-val kezelt fiatal egerek itt csúfosan elbuktak, az időseknél azonban fordított volt a hatás.

A fiatal agyat öregíti, az öreget fiatalítja

Mikroszkópos vizsgálatokból kiderült, hogy a kezelés az idős egerek agyában megnövelte a szinapszisokra nőtt tüskék számát, ezáltal nőtt a szinapszisok felülete. A génaktivitási vizsgálat pedig arra jutott, hogy a THC a fiatal agyakat öregíti, az öregeket pedig megfiatalítja: specifikusan befolyásolja az öregedéssel kapcsolatos gének expresszióját. Ennek elméleti magyarázata egyelőre az, hogy a fiatalokban túl aktív az endokannabinoid rendszer, így ha fitokannabinoidokkal tovább fokozzák, már a patologikus tartományba kerülhet a működés. Időseknél viszont akkor lépnek közbe ezek a vegyületek, amikor a rendszer már alulteljesít.

Az meg már pláne összetett kutatási témává teszi a kannabiszt, hogy a THC és a CBD mellett további 142 kannabinoidot tartalmaz, és ezek közül 2018-ban csak 13-14 volt, amelyet már leírtak és elneveztek a kutatók. Az izraeli Technion Rákbiológiai és Kannabinoid Kutatólaboratórium egy kísérletben 36 kannabiszmintát vizsgált egy időben, és egyik növény kannabinoidfelépítése sem hasonlított a másikéra. Ráadásul ugyanannak a növénynek ugyanabból a virágából származó kannabisz is merőben eltérő hatást válthat ki két emberből – ez is nagyban megnehezíti a kannabisz kanonizált orvosi alkalmazását.

Már csak a THC és a széleskörű gyógyhatásokkal rendelkező CBD közötti különbségek alapján is belátható: nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy a kannabisz fogyasztása pszichózishoz vezet, vagy károsítja a memóriát. Inkább a kannabisz típusa, illetve kannabinoidjai határozzák meg, hogy a fű káros vagy jótékony hatásai érvényesülnek-e.

Alkohol, kannabisz, fiatalok, idősek

Bár kevés kétség fér hozzá, hogy a kannabiszhasználók emlékezete romlik, nem könnyű bebizonyítani, hogy ezt valóban a szer okozza. Ennek egyik oka, hogy a kutatásokban bonyolult kiiktatni az esetlegesen elfogyasztott többi tudatmódosító hatását: az alkohol túlzott fogyasztása például ugyanúgy hozzájárulhat az agy károsodásához és az emlékezet romlásához. További nehézséget jelent, hogy a már csökkent memóriájú kísérleti alanyok néha nem képesek pontosan felidézni, hogy a múltban mikor és milyen szert fogyasztottak, így még nehezebb elkülöníteni a hatásokat.

Ahogy az alkoholból is a nagyobb adag károsíthatja az agyat, úgy a kannabisznak is a nagyobb dózisú és gyakoribb fogyasztása okozhat hosszú távú memóriaproblémákat, például ronthatja a tanulás hatékonyságát vagy a koncentrációs készséget; sz alkohol és a kannabisz egyidejű fogyasztása tovább fokozza a memóriaromlás kockázatát.

Újabb kutatások arra is utalnak, hogy inkább a kannabisz, semmint az alkohol felelős a fejlődő tinédzseragyak károsodásáért. Bár az alkohol elpusztíthatja vagy súlyosan károsíthatja az agyi idegsejteket, illetve azok jeladó funkcióját, e tanulmány szerint a kannabisz módosítja az idegszövetet az agy emlékezésért felelős területén – igaz, ez a változás visszafordul, ha az illető néhány hétig tartózkodik a szerhasználattól.

A Kaliforniai Egyetem kutatói 2017-es tanulmányukban elvékonyodott homlok- és halántéklebenyt találtak azoknak az agyában, akik már fiatalabb korukban is gyakran szívtak marihuánát. Mindkét agyi terület ellát az emlékezéshez szükséges funkciókat. A kannabisz ráadásul nemcsak az emlékezet megzavarásával veszélyezteti a tanulást, hanem a motiváció csökkentésével is; ez a kettős hatás már elérheti, hogy a fiatalok kevésbé vonódjanak be a tanulásba, és ezáltal rosszabbul teljesítsenek az iskolában.

Egy 2017-es tanulmány eredményéből ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a kannabiszhasználattal összefüggő memóriaromlás visszafordítható, amint az ember felhagy a szívással.

Az idősebb korban (50 év fölött) folytatott szerhasználat egyes kutatási eredmények szerint csak minimálisan hat a kognitív funkciókra, beleértve az emlékezetet is. Ennek okát még nem ismerte meg a tudomány, egyelőre kevés jó minőségű kutatás született a témában. Ennek azonban változnia kell, már csak azért is, mert ahogy egyre több ország legalizálja a kannabiszt, egyre több idősebb használó is megtapasztalhatja a szer hatását.

A kutatások egyelőre arra mutatnak, hogy ha valaki csak időnként kísérletezget a kannabisszal, nem veszélyezteti az emlékezőképességét, ugyanakkor minél gyakrabban használja a szert, annál nagyobb a memóriaromlás kockázata – összegezték az egymásnak olykor ellentmondó eredményeket a brit szakértők. Bár még sok kutatnivaló van ezen a területen, a legfrissebb eredmények arra utalnak, hogy az emlékezet károsodása visszafordítható, ha a személy tartózkodik a szerhasználattól.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: