Fotonokkal hajózna a Proxima Centauri felé egy hiperkönnyű űrhajó

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Minden eddiginél gyorsabb csillagközi utazást ígér egy frissen megjelent tanulmány, amelynek tartalmáról a Newsweek számolt be pénteken. A német Max Planck Intézet munkatársai egy olyan űrhajó lehetőségét vetették fel, amely egy minden eddiginél könnyebb anyagból, aerografitból készülne, ezzel pedig tizenötezerszer könnyebb lenne, mint egy hasonló méretű, alumíniumból készült jármű. 

A könnyű űrhajó embert ugyan nem tudna szállítani, napvitorláinak köszönhetően viszont sokkal gyorsabban lenne képes utazni, mint amit a jelenlegi technika lehetővé tesz: a Voyager szondának 73 ezer évébe kerülne eljutni a Proxima Centaurira, a hiperkönnyű habból készült űrhajónak viszont csak 185 évre lenne szüksége. 

René Heller, a kutatás vezetője szerint egy 1 milliméter vastagságú aerografitból készült szonda elég könnyű lenne ahhoz, hogy kiszabadulhasson a naprendszerből, és belátható időn belül elérkezhessen a legközelebbi szomszédos csillaghoz, de a közelebbi célpontok is könnyebben vizsgálhatóak lennének vele, a Marsot hatvan nap alatt, míg a Plutót 4,3 év alatt lehetne így megközelíteni. 

Papíron jónak tűnik

A prototípus megépítéséhez a kutatóknak egymillió dollárra lenne szükségük, számításaik szerint pedig mintegy tízmillió dollárba kerülne a kilövés megszervezése. Az eddigi legnagyobb kihívás az, hogy az eszköz kellően könnyű maradjon, de elviselje a kilövés megpróbáltatásait. Heller szerint miniatűr, alig grammnyi súlyú elektronikával lehetne szabályozni a napvitorlákat, de a mágnesesség, a napszél és a célpont távolsága is befolyásolná a találmány gyakorlati felhasználását, és a jelenlegi adatok alapján még egy olyan viszonylag közeli célpont eltalálása is iszonyú nehéz lenne, mint a milyen a Mars. 

Perre Kervalla, a tanulmány társszerzője szerint itt még nem egy szonda vagy űrhajó pontos terveiről van szó, csak egy koncepcióról: ha ebből valaha meg is valósul valami, nagy valószínűséggel egészen máshogy fog kinézni, mint amit a szerzők a tanulmányban vázoltak. A sokat ígérő új anyagot sem űrutazásra fejlesztették, így az, ami papíron egyelőre meggyőzőnek tűnik, lehet, hogy a gyakorlatban nem fog beválni - de ha mégis, minden eddiginél gyorsabb haladást tenne lehetővé, a szerzők számításai szerint a szonda sebessége akár a 100 km/s-t is elérhetné.

 Kapcsolódó cikkek a Qubiten: