Minden eddiginél gyorsabb csillagközi utazást ígér egy frissen megjelent tanulmány, amelynek tartalmáról a Newsweek számolt be pénteken. A német Max Planck Intézet munkatársai egy olyan űrhajó lehetőségét vetették fel, amely egy minden eddiginél könnyebb anyagból, aerografitból készülne, ezzel pedig tizenötezerszer könnyebb lenne, mint egy hasonló méretű, alumíniumból készült jármű.

A könnyű űrhajó embert ugyan nem tudna szállítani, napvitorláinak köszönhetően viszont sokkal gyorsabban lenne képes utazni, mint amit a jelenlegi technika lehetővé tesz: a Voyager szondának 73 ezer évébe kerülne eljutni a Proxima Centaurira, a hiperkönnyű habból készült űrhajónak viszont csak 185 évre lenne szüksége.

René Heller, a kutatás vezetője szerint egy 1 milliméter vastagságú aerografitból készült szonda elég könnyű lenne ahhoz, hogy kiszabadulhasson a naprendszerből, és belátható időn belül elérkezhessen a legközelebbi szomszédos csillaghoz, de a közelebbi célpontok is könnyebben vizsgálhatóak lennének vele, a Marsot hatvan nap alatt, míg a Plutót 4,3 év alatt lehetne így megközelíteni.

Papíron jónak tűnik

A prototípus megépítéséhez a kutatóknak egymillió dollárra lenne szükségük, számításaik szerint pedig mintegy tízmillió dollárba kerülne a kilövés megszervezése. Az eddigi legnagyobb kihívás az, hogy az eszköz kellően könnyű maradjon, de elviselje a kilövés megpróbáltatásait. Heller szerint miniatűr, alig grammnyi súlyú elektronikával lehetne szabályozni a napvitorlákat, de a mágnesesség, a napszél és a célpont távolsága is befolyásolná a találmány gyakorlati felhasználását, és a jelenlegi adatok alapján még egy olyan viszonylag közeli célpont eltalálása is iszonyú nehéz lenne, mint a milyen a Mars.

Perre Kervalla, a tanulmány társszerzője szerint itt még nem egy szonda vagy űrhajó pontos terveiről van szó, csak egy koncepcióról: ha ebből valaha meg is valósul valami, nagy valószínűséggel egészen máshogy fog kinézni, mint amit a szerzők a tanulmányban vázoltak. A sokat ígérő új anyagot sem űrutazásra fejlesztették, így az, ami papíron egyelőre meggyőzőnek tűnik, lehet, hogy a gyakorlatban nem fog beválni - de ha mégis, minden eddiginél gyorsabb haladást tenne lehetővé, a szerzők számításai szerint a szonda sebessége akár a 100 km/s-t is elérhetné.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ma délután útnak indul a Perseverance, ami végre kiderítheti, hogy volt-e valaha élet a Marson

Tóth András tudomány 2020. július 30.

2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.

Soha ilyen közeli képek nem készültek még a Napról

Tóth András tudomány 2020. július 16.

Az európai-amerikai együttműködéssel az űrbe bocsátott Solar Orbiter szonda példátlan felbontásban tárta fel a hozzánk legközelebbi csillagot, és eddig nem látott struktúrákat azonosított rajta.

Mióta ember néz az égre, soha nem látta még így a Proxima Centaurit

Tóth András tudomány 2020. június 16.

A New Horizons szonda a Naptól 7 milliárd kilométerre készült képein két hozzánk közeli csillag is teljesen más pozícióban látszik, mint a Földről nézve. Az új módszer, amelynek csiszolásában Brian May, a Queen asztrofizikus gitárosa is rész vett, egyszer még űrszondák és űrhajók csillagközi navigációjához is hasznos lehet.