Kétezer IT-s nyílt levélben fenyegeti Lukasenkát, hogy kivonul az országból, ha nem írnak ki új választásokat
Amikor a Fibery nevű startup alapítója, Michael Dubakov szerda este levitte a kutyáját sétálni Minszkben, a végén menekülnie kellett a hanggránáttal támadó rendőrök elől. „Így nem lehet dolgozni” – mondta a Euronewsnak a cégvezető, egyike azoknak az információtechnológia területén dolgozó menedzsereknek, akik aláírták a fehéroroszországi erőszak beszüntetését és új választásokat követelő nyílt levelet. Dubakov a maga részéről azzal is megelégedne, ha újraszámolnák a vasárnapi szavazatokat.
Fehéroroszország vezető techcégei a szerdán közzétett nyílt levélben új választás kiírását, az állampolgárok megfelelő tájékoztatását, a rendőri erőszak beszüntetését és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. Ha követeléseiket nem teljesítik, kivonulnak az országból – olvasható a levélben, amelyet mára több mint kétezren – alapítók, cégvezetők, alkalmazottak – írták alá, és a nevek továbbra is gyűlnek.
Aljakszandr Lukasenka (elvileg újraválasztott) fehérorosz elnök kevés sikere közé tartozik, hogy uralma alatt több milliárd dolláros iparággá fejlődött az országban az IT szektor, amely nemzetközi blue chip cégeknek is beszállítójává vált az évek során.
Az aláírók, akik biztosra veszik, hogy „a választásokat elcsalták”, a levélben röviden összefoglalják az elmúlt napok véres eseményeit, elsősorban a fegyveres erők civilek elleni túlkapásait és az internet lekapcsolását.
„Minden normális embernek fáj ezt látnia. Rendkívül nehéz ilyen körülmények között dolgozni. Nem vagyunk politikai szakértők, de a techvilághoz értünk. Olyan körülmények alakulnak ki az országban, amelyek között technológiai cégek nem működhetnek. Startupok nem születnek a félelem és az erőszak légkörében, a startupok a szabadság és a nyitottság légkörében teremnek” – folytatódik a rövid, de határozott levél.
Az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy a közlejövőben a külföldről odatelepült szakemberek el fognak menni az országból, és a szomszédos államokban nyitnak új irodákat, visszaesik a technológiai szektor növekedése, kevesebbet fektetnek majd a fehérorosz IT cégekbe, és az adóbevételek is csökkenni fognak. „Fennáll a veszély, hogy rövid idő alatt lerombolják az összes eredményt, amit a technológiai szektorban elértek.” Ám ez a folyamat még visszafordítható – írják a techcégek, majd rátérnek a cikk elején felsorolt négy követelésükre.
Elena Szokolova, a Miote alapítója szerint az aláírók is tisztában vannak azzal, hogy a levél nem változtat majd semmin, „csak egy segélykiáltás. Mert az ember nem tudja mit tegyen, csak azt, hogy nem ülhet a babérjain, csinálnia kell valamit” – fogalmazott.
A belorusz Szilícium-völgy
A belorusz Szilícium-völgyet, azaz a minszki HTP (Hi-tech Park) technológiai parkot részben Valerij Cepkalo elnökjelölt, Fehéroroszország korábbi amerikai nagykövete, Lukasenka későbbi IT-tanácsadója alapította. Miután közhivatalából távozott, Cepkalo előbb más kormányoknak adott tanácsokat informatikai-technológiai ügyekben, majd maga is elindult a fehérorosz elnökválasztáson – ő azok közé tartozik, akik már fel sem kerülhettek a szavazólapra, és el kellett hagyniuk az országot.
A HTP alapításában Cepkalót az igazi Szilícium-völgy inspirálta, valami hasonlóval szerette volna kiemelni Fehéroroszországot az örökös lemaradásból. A fehérorosz multinacionális szoftvercég, az EPAM alapítóival összefogva hozták létre a HTP-t 2005-ben. Az EPAM már akkor is több millió dollár értékben exportálta szoftvereit keletre és nyugatra egyaránt, és szüksége volt további jól képzett és olcsó munkaerőre. Az ipari parkban így fejlesztőket, szoftvermérnököket képző centrumot és startupkeltetőt is létrehoztak.
Mára 267 cég települt meg a HTP-ben, és tavaly több mint 45700 ember dolgozott ott (ehhez képest nem tűnik soknak a kétezer aláírás a nyílt levélen). A cégeknek bőven megéri Fehéroroszországban működni, mert nemcsak a vállalati jövedelemadó, hanem az ingatlanadó és az áfa alól is mentesülnek. Ezzel sikerült elérni, hogy Minszk a többi kelet-európai techközponttal, például Bukaresttel és Szentpétervárral vetekedjen, egyes vélemények szerint ugyanakkor a HTP a fehéroroszországi egyenlőtlenség szimbólumává is vált.
Köszönhetően annak, hogy Fehéroroszországban hagyományosan erős a természettudományos és különösen a matematikai képzés és felhozatal, az ország bővelkedik a tehetséges és szorgalmas szoftverfejlesztőkben. Földrajzi pozíciója pedig alkalmassá teszi, hogy ez a munkaerő amerikai, európai és ázsiai ügyfeleket is kiszolgáljon, az export 90 százaléka európai és amerikai piacokra megy.
A HTP már 2018-ban elérte a 2020-ra tervezett célt, és 1,4 milliárd dollár értékben exportált szoftverereket, ami 38 százalékkal haladta meg a 2017-es értéket. A HTP igazgatóságának vezetője az eredményekre büszkén a következő nyilatkozatot tette: „Az exportnövekedés felülmúlta összes várakozásunkat, és a vezető ügynökségek előrejelzéseit ugyancsak meghaladta. Ez természetesen az államunk vezetője által hozott szabályok közvetlen következménye és magától értetődő sikere. Ez a siker nemcsak a Hi-Tech Parké, hanem az egész országé. Fehéroroszországban valóban Kelet-Euópa egyik legerősebb IT klasztere alakul ki.”
A cikk elején említett startupalapító, Dubakov egyébként maga is hálás az ország jelenlegi vezetésének, hogy adókedvezményekkel és más ösztönzőkkel ennyire felfuttatták a fehérorosz IT szektort.
Hiányzik a listáról a fehérorosz szoftveróriás alapítója
Az 1993-ban Arkagyij Dobkin és Leo Lozner által alapított EPAM ma már dollármilliárdos bevételű, a New York-i tőzsdén jegyzett, hivatalosan amerikai cég, de fejlesztői többsége még mindig Minszkben dolgozik. A cég a napokban tette közzé a várakozásokat meghaladóan kiváló második negyedéves eredményeit, a jelek szerint a koronavírus-válság még jót is tett a vállalatnak. Az EPAM elnök-vezérigazgatójának aláírása azonban fájdalmasan hiányzik a techcégek nyílt leveléről, igaz, még ha a befolyásos cég maga nem is állt ki, azért több mint kétszáz alkalmazottal képviselteti magát a listán.
Frissítés: Dobkin nem sokkal cikkünk elkészülte után, augusztus 14-én este közölte, hogy csatlakozott az aláírókhoz.
A levélben elhangzó fenyegetés meggyőzőnek tűnik annak fényében is, hogy a tervek szerint Fehéroroszország vidéki városaiban további techközpontokat alapítanak. Az utcai erőszakon és az internet lekapcsolgatásán azonban a hasonló tervek igencsak gellert kaphatnak.
A céges szinten is tiltakozó piaci szereplők persze nemcsak a humánum és a demokrácia nevében álltak ki Lukasenka rendőrei ellen, hanem azért is, mert a tüntetések kezdete óta este 7 körül lekapcsolják az internetet, hogy nehezítsék a demonstrációk szervezését, ez pedig napi 56,4 millió dollár veszteséget okoz a techcégeknek a netblocks.org számításai szerint. Ez az összeg pedig tovább is növekedhet, ha a tüntetések elhúzódnak. Egy neve elhallgatását kérő alkalmazott arra panaszkodott, hogy munkahelyén elvileg non-stop informatikai támogatást kellene nyújtania az ügyfeleknek, de nagyon nehéz úgy, hogy folyamatosan robbanásokat és lövéseket hall az utcáról, az előző két este ráadásul internetelérésük sem volt.
Miután Lukasenka állama már így is híján van a készpénznek, az elnök aligha engedheti meg magának, hogy az ország leggyorsabban növekvő, exportra termelő iparágát politikai ambíciók miatt tegye tönkre. Dubakov szerint a következő két hét sorfordító lesz az iparág számára is: reméli, hogy a fehérorosz vezetők hallgatnak a techfőnökökre, és párbeszédet kezdeményeznek az emberekkel, valamint új választásokat írnak ki. Ha nem így történik, szerinte Fehéroroszország hosszú évek fejlődését dobja sutba. Szokolova pedig úgy fogalmazott: „ha semmi sem változik, elmegyünk. Engem semmi nem fog itt tartani.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: