Az erdőtüzek a bolygónak és az embernek is ártanak
Évek óta egyre nagyobb tűzvészek pusztítanak a világban: Szibériától Ausztráliáig egymást követik az erdőtüzek, a Greenpeace figyelmeztetése szerint ezek pedig amellett, hogy a légkörnek is ártanak, az embereknek sem tesznek jót. Jessica McCarthy, a Miami Egyetem klímakutatója szerint Szibériában nagyobb terület égett le, mint Görögország, a tűz károsanyag-kibocsátása pedig nagyobb volt, mint amennyit Svédország egy egész év alatt termel. A kutató szerint az Oroszország területén tomboló erdőtüzek azért is aggasztóak, mert az ehhez hasonló természeti katasztrófákra a klímamodellek alapján csak a század közepe felé számítottak – most mégis itt vannak.
A Greenpeace felvételei alapján Szibériában 19 millió hektárnyi erdő égett le. A NASA szerint a tűz gyors terjedéséért részben a szokatlanul meleg idő volt a felelős. A melegben a tőzeges talaj könnyebben kiszárad, a tűz pedig gyorsabban terjed, ráadásul a tőzeg tovább is ég, mint az erdő, mindeközben pedig jóval több szén-dioxidot juttat a légkörbe, mint egy hétköznapi erdőtűz. A tőzegréteg elégésével ráadásul az örökké fagyott talaj is jobban felenged, ez pedig további metántömegeket juttat a levegőbe, az üvegházhatású gázok miatt pedig maga a felmelegedés is felgyorsul.
Brazíliában és Kaliforniában is tombolnak a tüzek: a brazil esőerdők 17 százalékkal nagyobb területen égnek, mint tavaly, augusztus elején tízezernél is több tűzfészket számoltak össze, Amerikában pedig százezer embert kellett kitelepíteni a kaliforniai erdőtüzek miatt. Év elején Ausztráliában minden eddiginél nagyobb területen pusztított a tűz: itt 18 millió hektáros terület égett le, a tűzben hárommilliárd állat pusztult el vagy sérült meg.
Globális problémák
Az erdőtüzek füstje akár 23 kilométeres magasságig is eljuthat, így még a tűzfészektől távol is gondokat okozhat, a Szibériából származó füst a nyáron már Alaszkát is elérte, de Seattle-ben is mérhetően romlott a levegő minősége. Sarah Henderson, a Brit Columbiai Egyetem klímakutatója szerint az erdőtüzek miatt minden eddiginél rosszabb lesz a fejlett világ nagyvárosainak levegője. Ez rövidebb távon köhögést és légzési nehézségeket okozhat, de a szennyezett levegő megnöveli a szívbetegségek és a sztrók kockázatát is.
A füst mindemellett megterheli a tüdőt is, és sebezhetőbbé teszi a szervezetet a koronavírushoz hasonló kórokozók számára. Henderson szerint amellett, hogy az erdőtüzek füstje rákkeltő hatású lehet, különösen veszélyes a légzőszervi megbetegedésben szenvedők és az újszülöttek számára, ezekben az esetekben egy komolyabb erdőtűz is maradandó károsodást okozhat a szervezetben. Akkor sem jobb a helyzet, ha az ember közelében nincs tűz: a füst akár hónapokig is jelen lehet a légkörben, az oxidálódó részecskék pedig négyszer akkora károkat tudnak okozni a későbbiekben, mint a kibocsátás pillanatában.
A NASA szerint a füst várhatóan még további problémákat is fog okozni: miután sokáig megtelepszik a troposzférában, némileg csökkentheti a Föld hőmérsékletét, lokálisan viszont felmelegedést okozhat, így például az Antarktiszon tovább ronthatja a regionális helyzetet. Anton Beneslavsky, a Greenpeace erdőtűz-szakértője szerint fontos, hogy a Föld népessége felismerje a tüzek és a globális felmelegedés közötti összefüggést, és megfelelő ellenlépéseket tegyen a tűzvészek ellen, különben csak egyre rosszabb lesz a helyzet, a bolygó pedig könnyen ördögi körbe kerülhet: a klímaváltozás kedvez az erdőtüzeknek, az erdőtüzek viszont gyorsítják a felmelegedést.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: