Magyar kutatót választottak az Analitikus Filozófia Európai Társasága vezetőjének
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az Analitikus Filozófia Európai Társasága (European Society for Analytic Philosophy, ESAP) megválasztotta az új vezetőségét és irányító bizottságát. A társaság vezetőjének Farkas Katalint, a CEU oktatóját választották.
Az 1970-ben, Budapesten született Farkas Katalin az ELTE-n tanult matematikát és filozófiát. 2000-ig az ELTE oktatója volt, majd a CEU-n folytatta a munkásságát, miután elindult az egyetem filozófia tanszéke. 2007 és 2010 között tanszékvezetőként dolgozott az intézményben, 2010-2014-ig pedig rektorhelyettes volt. 2012-ben az Academia Europaea tagjának választották.
Farkas fő filozófiakutatási területe az elmefilozófia és az ismeretelmélet. 2008-as könyvében, A szubjektum nézőpontjában (The Subject's Point of View, Oxford University Press, 2008) az elme kompromisszumok nélküli internalizmusáról és a mentális készségek kompromisszummentes fenomenális elérhetőségéről írt.
Farkas nagy rajongója René Descartes-nak; reméli, hogy saját munkásságával hozzájárulhat a filozófus megtépázott hírnevének helyreállításához. Saját filozófiai nézeteit egy Richard Marshall által készített interjúban ismertette.
Az ESAP új irányító bizottságába az alábbi tagokat választották:
- Elvio Baccarini (Rijekai Egyetem)
- Sandrine Berges (Bilkenti Egyetem)
- Sofia Bonicalzi (Roma Tre Egyetem)
- Sorin Costreie (Bukaresti Egyetem)
- Catarina Dutilh-Novaes (Amszterdami Szabadegyetem)
- Marta Jorba (Baszk Egyetem)
- Teresa Marques (Barcelonai és Lisszaboni Egyetem)
- Olivier Massin (Neuchâteli Egyetem)
- Derek Matravers (The Open University)
- Stathis Psillos (Athéni Egyetem)
- Barbara Vetter (Berlini Szabadegyetem)
- Sebastian Watzl (Oslói Egyetem)
- Åsa Wikforss (Stockholmi Egyetem)
A társaság 2023-ban, Bécsben tartja a következő jelentősebb konferenciáját, az ECAP11-et.
A választás eredményéről a Qubit filozófiai szekciója, a Filoman számolt be először a Facebookon:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Steven Pinker jó híreket hozott Budapestre: itt a felvilágosodás!
A világhírű kanadai kognitív pszichológus az ELTE-n mutatta be magyarul frissen megjelent kötetét, a Felvilágosodás mostot. Azt már a tavaly megjelent Az erőszak alkonya óta tudjuk, hogy a világ jobb hely, mint hittük, most azt is megtudtuk, hogy erről ki tehet: Kant és a haverok. Úgy tűnik, hogy még mindig megéri visszanyúlni a felvilágosodás klasszikus szerzőihez, ha békében és jólétben akarunk élni.
A kisgyerekek inkább hisznek egy felnőttnek, mint a saját szemüknek
Hogyan tanul egy csecsemő, miként másolja a viselkedési mintákat, és milyen előnyökkel vagy veszélyekkel jár mindez? A világviszonylatban is figyelemre méltó magyar egyetemi babalaborokban zajló munkáról szólt a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának csütörtöki évadzáró eseménye.
Mi a közös benned és egy méhben?
Van-e tudatuk az állatoknak? Ha az evolúció által életre hívott túlélési stratégiát tekintjük tudatnak, az ember csak annyira különleges, mint egy méh, egy holló vagy egy kutya: akkor bármely állat, amelynek szüksége volt erre a képességre, ugyanúgy rendelkezik öntudattal, mint mi.