filoman

Van-e a növényeknek lelkük?

A növényi lélek mint feltevés évezredeken át gondot okozott a természetfilozófusoknak. Ha a növényeknek is van lelkük, hogyan különböztethetők meg az állatoktól? Morálisabb-e a vegán étrend? Hasonló provokatív kérdések megválaszolásához visz közelebb egy új kötet, amely az élet és a lélek kapcsolatát a növények természetfilozófiai elemzésén keresztül mutatja be.

Agy-e vagy?

Számos filozófus és agykutató szerint az ember valójában nem elkülönült lélek, nem egy egész ember, nem a test, hanem csak az agy, ami a testet irányítja. De abból, hogy az idegtudomány és a biológia a mentális állapotok létrehozását az agynak tulajdonítja, önmagában még nem következik, hogy mi magunk puszta agyak lennénk.

Több emberséget a tudományba!

A járványtagadás és a vakcinaszkepticizmus nem annyira a tudatlanság és az információhiány következménye, mint a tudósokkal és szakértőkkel szemben kialakult bizalmi krízisé, érvel Maya Goldenberg kanadai filozófus idén megjelent könyvében. Legyen bármilyen objektív és igazságkereső is a tudomány, ha termékei és hatásai az embereket érintik, egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ők mit hisznek saját kisvilágukról.

Milyen lehet polipnak lenni?

A polip meglepően okos állat, és nincs okunk azt gondolni, hogy ne lenne tudatos, sőt, ne rendelkezne a tudatosság egy meglehetősen komplex szintjével. Kérdés azonban, hogy vajon a polipok tudatossága mennyiben hasonlít a mindannyiunk által oly jól ismert emberi tudatossághoz.

Miben áll a tudás?

Idén tavasszal hunyt el Edmund Gettier amerikai filozófus, a 20. századi ismeretelmélet egyik legjelentősebb alakja, aki mindössze háromoldalas cikkével érte el ezt a kiemelkedő státuszt. Az írás mára a múlt század egyik leggyakrabban hivatkozott ismeretelméleti szövegévé vált. De hogyan tehetett szert egy ilyen rövidke cikk ilyen jelentőségre, és mennyit mutat ez az óra?

Miért nem súlytalan és jelentéktelen a filozófia?

A professzionális filozófusok munkáit valóban nem olvassák széles körben, de gondolataik igenis megjelennek a tudomány többi területén, a politikában, a jogban, sőt a művészetekben is, az általuk alkotott elméletek pedig átszivárognak a filozófiai kávéházakba, a filozófiai terápiákba és az ezoterikus irodalomba. Dombrovszki Áron válasza Bekő Éva cikkére.

Mi határozza meg a fényképek morális jelentését?

Susan Sontag szerint a fényképek önmagukban csak projekciós felületek, amelyeknek mi magunk adunk jelentést, Robert Adams viszont azt állítja, hogy a szép fénykép önmagában bír jelentéssel. Sontag szerint a fénykép morális értelemben inkább árt, mint használ, míg Adams amellett érvel, hogy a fénykép képes reményt nyújtani, és ezáltal pozitív morális jelentőségre tesz szert.

Higgyünk-e a szakértőknek egy demokráciában?

A szakértőkbe vetett vakhit és a szakértői tudás fetisizálása sokak szemében antidemokratikus hozzáállás: egy demokráciában semmilyen csoport nem tarthat igényt arra, hogy nézeteit a társadalom többi tagja megkérdőjelezhetetlen igazságként ismerje el. Feltétlen bizalommal kell viseltetnünk a szakértők iránt, vagy merjünk a magunk fejével gondolkodni?

Baj, ha nem tudomány a filozófia?

Ha a tudomány mércéjével mérik, a filozófia sikertelennek tűnik: egyetlen értékelhető eredményt sem tudott felmutatni az elmúlt 2500 évben. Daniel-Pascal Zorn provokatív műve szerint erre a dilemmára az a válasz, ha tagadjuk az előfeltevést, miszerint a filozófia tudomány lenne. Az írásban azonban a szerző sokszor éppen a maga által támasztott kritériumoknak nem felel meg.

Céltalan buddhizmus?

Farkas Attila Márton idén megjelent kötete, a Céljainkon túl sikeresen elkerül több rá leselkedő csapdát is: nem válik egyszerű tanácsadó könyvvé, ezoterikus kalauzzá, sem szcientista tanulmánnyá. Nem varázslatokról vagy titkos tanításokról beszél, hanem a maga összetettségében mutatja be a buddhizmus gondolatkörét.

Tolerálni kell az intoleránsakat?

A modern társadalmakban csupa olyan emberrel kell együtt élnünk, akik a miénktől gyökeresen eltérő, sőt, azzal szemben álló világnézettel és meggyőződésekkel rendelkeznek. Mindannyiukat kötelesek vagyunk eltűrni, vagy van kivétel?

Az új imposztor

Lovász Ádám, az ELTE filozófus doktorandusza három önálló kötetet és számtalan egyéb írást jegyez, amelyek rangos hazai és külföldi kiadóknál jelentek meg az elmúlt években. Dombrovszki Áron, ugyancsak az ELTE filozófus doktorandusza, a Qubit állandó szerzője szerint ugyanakkor Lovász legújabb kötete követhetetlen, inkoherens és zavaros, és erős a gyanú, hogy a szerző álfilozófiát művel.

Attól, hogy túl szép, még lehet igaz

A két Oscar-díjra is jelölt film, a Mű szerző nélkül kapott hideget-meleget a kritikusoktól, sőt még az a Gerhard Richter is elhatárolódott tőle, akinek az élete ihlette. Azt azonban, amit a film alkotó és alkotás viszonyáról állít, érdemes megvizsgálnunk, hiszen attól, hogy túl szép, még lehet igaz.

Az érveimet nézzék, ne a tetteimet!

Empirikus kutatások szerint a morálfilozófusok sok kérdésben szigorúbb etikai elveket vallanak, mint mások, ám ezeket az elveket éppoly kevéssé követik, mint bárki más: nem válaszolnak diákok e-mailjeire, nem tartják a kapcsolatot édesanyjukkal, és a szervezeti tagdíjaikat sem fizetik gyakrabban. Jó emberek a morálfilozófusok? És ha nem, miért legyenek mégis azok?

Mit tudhatunk meg az ember előtti múltról?

A fizikával vagy a biológiával szemben a történeti tudományok, a paleontológia vagy a geológia olyan folyamatokat és eseményeket vizsgálnak, amik a mély múlthoz tartoznak. Mi a helyzet a múltnak azzal a részével, amire nemhogy csak én nem emlékszem, de még mások közvetett emlékei, írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, mert az írásbeliséggel rendelkező ember megjelenése előtt történt?

Mi az absztrakt?

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mozart Varázsfuvolája, Sherlock Holmes: egészen az 1990-es évek végéig nem állt rendelkezésre egységes elmélet az absztrakt artefaktumokról, sőt, a filozófusok mind a mai napig gyanakodva tekintenek rájuk.

Hogyan lehet boldogan élni?

A boldogságot évezredek óta keresi az emberiség, mégsem állíthatjuk, hogy rátaláltunk a biztos receptre. A filozófusok egy része azt bizonygatja , hogy az erényes élet vezet a boldogsághoz, míg az ellentábor szerint ez önámítás. Hol az igazság?

#bikinibody és filozófia: miként érdemes élni?

A köztudatban a filozófus manapság a romkocsmák mélyén az élet értelméről merengő figura, aki képtelen cselekedni, mert elvész az elméletek tengerében. Az ókorban a filozófust azonban másképp ítélték meg, ugyanis filozofálásának célja épp az volt, hogy rájöjjön: miként érdemes élni.