Amikor a hívő azt mondja, hogy „hiszem a test feltámadását és az örök életet”, akkor ezt a vallásos hitet nem érvényteleníti az, ha egy fizikus elmagyarázza, hogy amit hisz, az lehetetlen – derül ki a neves brit filozófus, Tim Crane legújabb könyvéből, A hit jelentéséből.
Az államnak olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek között a polgárok egyazon közös társadalmi vállalkozás egyenlő résztvevőiként tekinthetnek egymásra, nem pedig fölöttük álló mérhetetlen hatalmaknak kiszolgáltatott egyénekként, akik csak az uralkodók jó szándékában és pusztán a szerencse kedvezésében reménykedhetnek.
A járvány által felvetett problémák nem tisztán egészségügyi, hanem mélyen filozófiai kérdések is, amelyek megválaszolásához komolyan el kell gondolkodnunk olyan alapvető kérdésekről, mint hogy miben áll az emberi élet értéke, és mit jelent az igazságosság.
A modern társadalmakban csupa olyan emberrel kell együtt élnünk, akik a miénktől gyökeresen eltérő, sőt, azzal szemben álló világnézettel és meggyőződésekkel rendelkeznek. Mindannyiukat kötelesek vagyunk eltűrni, vagy van kivétel?
Lovász Ádám, az ELTE filozófus doktorandusza három önálló kötetet és számtalan egyéb írást jegyez, amelyek rangos hazai és külföldi kiadóknál jelentek meg az elmúlt években. Dombrovszki Áron, ugyancsak az ELTE filozófus doktorandusza, a Qubit állandó szerzője szerint ugyanakkor Lovász legújabb kötete követhetetlen, inkoherens és zavaros, és erős a gyanú, hogy a szerző álfilozófiát művel.
A két Oscar-díjra is jelölt film, a Mű szerző nélkül kapott hideget-meleget a kritikusoktól, sőt még az a Gerhard Richter is elhatárolódott tőle, akinek az élete ihlette. Azt azonban, amit a film alkotó és alkotás viszonyáról állít, érdemes megvizsgálnunk, hiszen attól, hogy túl szép, még lehet igaz.
93 éves korában hunyt el a francia Spinoza-kutatás meghatározó alakja. Matheron központi tézise, hogy az államok Spinozánál ugyanolyan individuumok, mint a fák és emberek. Ebből azonban sok minden más is fakad.
Vajon mennyire képesek a fosszíliák megbízható információkat nyújtani a földi élet történetének pontos alakulásáról és az evolúció mechanizmusairól? Attól függ, honnan nézzük, és melyik tudóst kérdezzük, írja Bárdos Dániel, akinek kutatási területe a paleontológia filozófiája.
A „férfi” és a „nő” valójában többjelentésű kifejezések, és van olyan értelmük, amiben hozzájárulhatnak káros nemi sztereotípiák fenntartásához és megerősítéséhez.
Ha nem bíznád a saját egészségedet olyan orvosra, aki nem orvosi egyetemen szerezte a szakértelmét, hanem a szomszédság választotta meg, hogy bízhatod egy egész állam sorsát olyan politikusokra, akiknek semmiféle szaktudással nem kell rendelkezniük, csak egy országos népszerűségi versenyt kell megnyerniük?
Kortárs magyar filozófia a Facebookon? Igen, lehetséges!
November 3-ig várják a jelentkezőket négy szekcióban, többek közt a mesterséges intelligencia, az áltudományok vagy az empirikus kutatások társadalmi hatásainak témájában.
A görög gondolkodó természetes rabszolgaságról szóló elméletét mint a szerző filozófiailag irreleváns morális tévedését szokták beállítani, holott ma is érvényes belátásokkal szolgálhat az állampolgárság természetéről.
A gyakran gyilkos robotoknak nevezett AFR-ek bevetése jár ugyan negatív következményekkel, de a várható előnyök felülmúlják ezeket, így a hadszíntéren történő alkalmazásuk nemcsak megfontolandó, de egy igazságos háborúban egyenesen kötelező, írja Dombrovszki Áron, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének doktorandusza.
Empirikus kutatások szerint a morálfilozófusok sok kérdésben szigorúbb etikai elveket vallanak, mint mások, ám ezeket az elveket éppoly kevéssé követik, mint bárki más: nem válaszolnak diákok e-mailjeire, nem tartják a kapcsolatot édesanyjukkal, és a szervezeti tagdíjaikat sem fizetik gyakrabban. Jó emberek a morálfilozófusok? És ha nem, miért legyenek mégis azok?
Vajon a klímaváltozás megfékezése érdekében inkább egyéni kibocsátásunkat csökkentsük, vagy a világ kormányaira és nagyvállalataira gyakoroljunk nyomást közösségi cselekvésen, aktivizmuson keresztül?
Túl gyakran találkozunk azzal a kijelentéssel, hogy képtelenség együtt élni olyanokkal, akik máshogy gondolkodnak jóról, rosszról, igazságosságról, igazságtalanságról, mint mi. Közelebbről nézve azonban árnyaltabb a kép, írja Csornay Annamária, az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskolájának doktorandusza.
A fizikával vagy a biológiával szemben a történeti tudományok, a paleontológia vagy a geológia olyan folyamatokat és eseményeket vizsgálnak, amik a mély múlthoz tartoznak. Mi a helyzet a múltnak azzal a részével, amire nemhogy csak én nem emlékszem, de még mások közvetett emlékei, írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, mert az írásbeliséggel rendelkező ember megjelenése előtt történt?
Epikurosz szerint a halálban nincs semmi rossz, Thomas Nagel szerint viszont van. De van-e okunk félni tőle? – teszi fel a kérdést Kapelner Zsolt filozófus, a Qubit Filoman rovatának szerzője.
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mozart Varázsfuvolája, Sherlock Holmes: egészen az 1990-es évek végéig nem állt rendelkezésre egységes elmélet az absztrakt artefaktumokról, sőt, a filozófusok mind a mai napig gyanakodva tekintenek rájuk.
Egyre többen vannak, akik szerint a vegetáriánus táplálkozás nemcsak egy a lehetséges opciók közül, hanem az egyetlen morálisan elfogadható választás. De mit mond erről a kortárs morálfilozófia?
A muszlim Averroës az iszlám világ felől nézve éppúgy képtelen volt megérteni a pogány Arisztotelészt, ahogy az argentin Jorge Luis Borges sem volt képes megérteni a keresztény világ felől nézve Averroëst. Mit nem lehet ezen érteni?
Az évszázados dilemmát nemrég az amerikai demokrata képviselő, Alexandria Ocasio-Cortez vetette fel újra: kitehetünk-e egy gyereket a rá váró viszontagságoknak azáltal, hogy a világra hozzuk? Aki válászol: Kapelner Zsolt filozófus.
Az indianai Notre Dame egyetem katolikus hagyományai számos kiemelkedő tudományos teljesítménynek szolgáltak támaszul, de épp ezek a tradíciók jelentik a legnagyobb kihívást a 21. század Amerikájában. Hogy lehet ma megfelelni ennek a hagyománynak?
A fogós kérdés a derék 17. századi holland gabonakereskedőben, Willem van Blijenbergh-ben merült fel, és Spinoza, majd Schelling is megválaszolta, de csak komoly kompromisszumok árán sikerült nekik.
A filozófus szerint morálisan az a helyes, ha ragaszkodunk az expliciten kvantifikált mondatokhoz, kerüljük a generikus formát, és konkrét számadatokat, százalékokat, statisztikai adatokat használunk.
Ha a metafilozófus morális kötelességeinek eleget akar tenni, akkor ki kell lépnie a szakmai keretek közül, ott kell hagynia az állandó és terméketlen vitákat, és tudománypolitikussá kell válnia, állítja Dombrovszki Áron, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének doktorandusza.
Takó Ferenc Max Weber Kína-tanulmányáról írt díjnyertes dolgozatában elegáns érveléssel mutatja be, hogy egy közel száz éve megfogalmazott tézis nem feltétlenül attól aktualitás, hogy a mai napig változatlan formában fogadjuk el, hanem attól, hogy épp az általa elindított tudományos kutatások helyezik érvényen kívül.
A Terror című minisorozat vegyes fogadtatásra talált a kritikusok között, pedig a lassú történetvezetés mögött alapvető filozófiai kérdésfeltevések húzódnak meg. Kihez maradjunk lojálisak a végletekig feszült helyzetekben: társadalmunkhoz, egyéni érdekeinkhez vagy a morális törvényhez?
A boldogságot évezredek óta keresi az emberiség, mégsem állíthatjuk, hogy rátaláltunk a biztos receptre. A filozófusok egy része azt bizonygatja , hogy az erényes élet vezet a boldogsághoz, míg az ellentábor szerint ez önámítás. Hol az igazság?
Az orvosok, a filozófusok és a laikusok sokszor teljesen mást gondolnak arról, hogy melyik beteget érdemes előrevenni a várólistán. Orvosi etika Philippa Foottól John Rawlson és Immanuel Kanton át Arisztotelészig.
Szabad Jurassic Parkot létrehozni? Hol húzzuk meg a határt az emberi életre veszélyes állatok újjáélesztésénél, és tényleg mindennél többet ér a biológiai sokszínűség?
Arisztotelész szerint az emberi értelem úgy viszonyul a legnyilvánvalóbb dolgokhoz, mint a denevér szemei a fényhez. De mit gondoltak erről a muszlim misztikusok, Aphrodisziaszi Alexandrosz és Aquinói Szent Tamás, és mit mond a modern biológia?
Döntsön életről és halálról egy önjelölt világmegváltó, aki megígéri, hogy igazságos döntést hoz, vagy próbáljunk meg olyan közösségi döntést hozni, amely lehetőség szerint egy mindenki számára nyilvánosan igazolható eljárást követ?
A film nem csak a producereket ejtette zavarba: a kritikusok vagy az Expedíció mély „metafizikai” üzenetét dicsérték, vagy az egészet egy gyönyörű kamunak titulálták. De mi az a filozófiai probléma, ami a film „metafizikai” „üzenetét” alkotja?
A köztudatban a filozófus manapság a romkocsmák mélyén az élet értelméről merengő figura, aki képtelen cselekedni, mert elvész az elméletek tengerében. Az ókorban a filozófust azonban másképp ítélték meg, ugyanis filozofálásának célja épp az volt, hogy rájöjjön: miként érdemes élni.
A klímaváltozás elleni küzdelem nemcsak gazdasági és politikai, hanem etikai aggályokat is felvet. Fizessenek a környezetszennyezésért a felelősök? Vagy az fizessen, aki tud? A kérdést a klímaetika, az alkalmazott erkölcsfilozófia egyik ága vizsgálja.
Az uralkodó nézetek szerint a pornó ugyanazért rossz, mint a halrudacska: mindkettő előállítása gazdasági kizsákmányolás eredménye, ezért fogyasztásuk etikátlan. A pornóval szemben ugyanakkor olyan morális ellenvetések is megfogalmazhatók, amelyek függetlenek a gazdasági kizsákmányolástól.
Sokan magától értetődőnek gondolják, hogy minden állat érez fájdalmat. De ha a homárt törvénnyel védjük a fájdalomtól, miért nem védjük a darazsat? És mi a helyzet a paradicsommal?