Úgy telepumpáltuk a légkört kéjgázzal, hogy azzal a legrosszabb klímaforgatókönyv sem számolt
A dinitrogén-oxid (N2O) folyamatosan emelkedő kibocsátása veszélyezteti a párizsi klímaegyezményben foglalt célok elérését, állapította meg egy 14 ország 48 intézete által végzett átfogó kutatás. A tanulmány (amely szerdán jelent meg a Nature-ben) szerint a légköri N2O-tartalom növekedése leginkább az állattenyésztés során használt trágyának róható fel.
A légköri N2O (hétköznapi nevén: kéjgáz vagy nevetőgáz) mennyisége 20 százalékkal emelkedett az iparosodás előtti időkhöz képest: 1750-ben még 270 ppb (milliárdod rész) volt, 2018-ra viszont 331 ppb-re nőtt. A legnagyobb ütemű változást az elmúlt 50 évben tapasztalták, tehát a jelenség emberi eredete nem lehet kérdéses. Ez azért is aggasztó, mert a dinitrogén-oxid 300-szor erősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál, és száz évig tart, amíg kitisztul a légkörből.
A kutatás rámutatott, hogy az N2O-kibocsátás mértéke gyorsabban növekszik az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legrosszabb forgatókönyvében szereplő ütemnél is, vagyis ha így folytatódik, a globális átlaghőmérséklet ideális 1,5 Celsius-fokos (de legfeljebb 2 fokos) emelkedése helyett 3 fokos növekedés várható.
„A légköri dinitrogén-oxid-szint emelkedését leginkább a mezőgazdaság okozza, az élelmiszer és az állati eledel iránti növekvő kereslet ráadásul tovább növeli az N2O-kibocsátásokat” – mondta a kutatást vezető Hanqin Tian, az alabamai Auburni Egyetem klímakutató intézetének igazgatója. A tanulmány szerint az elmúlt négy évtizedben 30 százalékkal nőtt a termőföldek nitrogénes trágyázása, évente összesen 7,3 millió tonnával kerül a talajba nitrogénalapú adalékanyag.
A globális N2O-kibocsátásokhoz Kelet- és Dél-Ázsia, Afrika és Dél-Amerika járul hozzá a legnagyobb mértékben. A műtrágyából származó kibocsátásért elsősorban Kína, India és az Egyesült Államok felel, míg az állati trágya inkább Afrikában és Dél-Amerikában szennyezi a légkört. Az N2O-kibocsátás legnagyobb növekedése a gazdasági fellendülésben lévő országokban tapasztalható: leginkább Brazíliában, Kínában és Indiában.
Európában eközben csökkent a mezőgazdaság és a vegyipar dinitrogén-oxid-kibocsátása. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a nylonipar eltávolította az N2O-t a gyártás során létrejövő füstgázból, valamint hogy a nyugat-európai országok – részben vízvédelmi okokból – elkezdtek hatékonyabban trágyázni.
A kutatásban részt vett Josep Canadell, a kutatást végző ernyőszervezet (Global Carbon Project) ügyvezető igazgatója elmondta: „Ez az új elemzés bizonyítja, hogy a legmagasabb szinten, globálisan kell újragondolni, hogyan használjuk a nitrogén tartalmú szereket, és hogy fenntartható gyakorlatok kialakítására van szükség az élelmiszer-termelésben.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: