Globális vizsgálat indul annak feltárására, hogy a tuberkulózis ellen 1921-ben fejlesztett BCG-oltás csökkenti-e a COVID-19 betegség hatásait. A Magyarországon 1954 óta kötelezően alkalmazott vakcináról eddig is lehetett tudni, hogy más fertőzésekkel szemben is védelmet nyújt, és tavasszal az a teória is népszerű volt, amely szerint azokban az országokat kevésbé sújtja a járvány, ahol legalább egy adott időszakban kötelező volt a BCG-oltás – ez az őszi hullámra már nem feleltethető meg.

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a BCG-vakcina Guinea-Bissauban 38 százalékkal csökkentette a tüdőgyulladás vagy vérmérgezés okozta csecsemőhalálozást; Dél-Afrikában 73 százalékkal csökkentette az orrot, a torkot és a tüdőt érő fertőzéseket; Hollandiában pedig a sárgalázt okozó vírus mennyisége csökkent az alanyokban oltás beadása után.

„Miközben nem gondoljuk, hogy az oltás nyújtotta védelem specifikus lesz a covidra, mégis lehetőséget nyújthat, hogy akár éveket nyerjünk a koronavírus-vakcinák és más gyógymódok fejlesztésére” – mondta a BBC-nek John Campbell, az Exeteri Egyetem orvosi karának professzora.

A globális vizsgálatban körülbelül 10 ezren vesznek majd részt Ausztrália, Hollandia, Spanyolország, Brazília és Nagy-Britannia lakosai közül. Elsőként a britek tesztelik a BCG-vakcina hatását, ahol ezren oltatják be magukat az Exeteri Egyetem kutatóinak felügyelete mellett – elsősorban a járvány frontvonalában lévő egészségügyi dolgozók és idősgondozók próbálhatják ki a módszert.

Egy, a Lancet orvostudományi folyóiratban április 30-án megjelent cikkben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is amellett érvelt, hogy a BCG-oltás jó átmeneti megoldást nyújthat, amíg a betegségspecifikus vakcina fejlesztése megvalósul.

Bár arra nem érdemes számítani, hogy a gyerekkorban kapott oltás még mindig véd a COVID-19 ellen, a megismételt vakcinázás a legfrissebb eredmények szerint hatásos lehet. Görög kutatók szeptemberben jelentették, hogy a közel 200 idős alany BCG-vakcinával való beoltása után jóval kevésbé voltak hajlamosak más fertőzéseket összeszedni. Az új koronavírusra ugyan nem terjedt ki a vizsgálat, de a kutatók szerint az eredmények arra mutatnak, hogy a COVID-19 esetében is ígéretes lehet ez az ideiglenes módszer.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A tuberkulózis ellen csecsemőkorban beadott vakcina valóban védhet a COVID-19 ellen

Balázs Zsuzsanna tudomány 2020. április 5.

Ha igaznak bizonyul az amerikai kutatók hipotézise, Magyarországon, ahol 1954 óta alkalmazzák a BCG-oltást, kevesebb halálos áldozatra lehet számítani, mint Nyugat-Európában, ahol ma már csak ajánlott az oltás, vagy az USA-ban, ahol soha nem volt kötelező. Az immunbiológiai magyarázat Falus András akadémikus szerint tudományosan is alátámasztható, már csak bizonyítani kellene.

Miért sújtja jobban a járvány Londont és Párizst, mint Delhit vagy Bangkokot?

Bodnár Zsolt tudomány 2020. május 15.

Az emberek életkora, a kultúra, a hőmérséklet és a járványügy reakcióideje: szakértők szerint ez a négy tényező befolyásolja leginkább, hogy az egyes országokban és városokban mennyire szabadul el a járvány. De mi a helyzet a Kelet-Európát is védő BCG-oltással?