A tuberkulózis ellen csecsemőkorban beadott vakcina valóban védhet a COVID-19 ellen
Hetek óta tanakodnak a kutatók azon, hogy vajon miért változnak országonként a COVID-19-járvány okozta halálozási arányok, esetenként egészen megdöbbentő eltéréseket produkálva. Sokan sokféleképpen próbálták már magyarázni az eltéréseket, de nemrég egy amerikai kutatócsoport is beszállt az ötletviharba, és azt állítja, hogy a COVID-19 járvány kimenetelét az országonként eltérő csecsemőkori oltási rend is befolyásolhatja. Pontosabban egy oltásé: az amerikai epidemiológusok által március 28-án publikált tanulmány szerint azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, tuberkulózis elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegségben. Az egyelőre csak elméleti feltételezést több országban induló vizsgálatsorozattal készülnek alátámasztani.
Ha igaznak bizonyul a hipotézis, Magyarországon, ahol 1954 óta alkalmazzák kötelezően az oltást, kevesebb halálos áldozatra lehet számítani, mint a nyugat-európai országokban, amelyek többségében korábban kötelező volt, de ma már csak ajánlott a BCG oltás, vagy az USA-ban, ahol soha nem volt kötelező.
A Mycobacterium tuberculosis mesterségesen legyengített változatát, vagyis a Bacille Calmette-Guerin baktériumokat tartalmazó BCG-oltást Japánban például már 1947-ben bevezették, és azóta is oltják az újszülötteket. Magyarországon és a kelet-európai országokban általában véve is szigorú az oltási rend, a BCG-oltás mindenhol a kötelező vakcinák között szerepel. Spanyolországban, Franciaországban és Svájcban egy ideig ugyancsak kötelező volt, ám miután elenyészővé vált a tuberkulózisos megbetegedések száma, kikerült a kötelezően beadandó védőoltások köréből. Spanyolországban csak 1965 és 1981 között volt kötelező, Franciaországban pedig 2007 óta nem adják automatikusan az újszülötteknek. Néhány országban, így például az Egyesült Államokban és Olaszországban a BCG-oltás soha nem is volt kötelező. Az amerikai szerzők elmélete szerint a COVID-19-nek való nagyobb arányú kiszolgáltatottság azokban az országokban is megfigyelhető, ahol a BCG-oltás csak később vált kötelezővé. Ilyen például Irán, ahol csak 1984 óta oltják a csecsemőket ezzel a vakcinával.
Az oltási szigor most is jól jöhet Magyarországnak
Noha a halálozási arányok országonkénti eltérései vélhetően sok tényezőtől függnek, az amerikai tanulmány szerzői szerint Japánban, ahol a Vuhanból induló járvány hamar felütötte a fejét, azért sem kúsztak magasra a halálozási mutatók, mert a távol-keleti szigetországban 1947 óta oltják szisztematikusan az újszülötteket a tuberkulózis ellen védettséget biztosító vakcinával. Iránban ezzel szemben a 36 évnél idősebbek közül senki nem kapta meg az oltást, ezért is magasak a halálozási mutatók.
Bár Kínában az 1950-es évek óta kötelező a BCG-oltás, a kínai kulturális forradalom éveiben, 1966 és 1967 között jelentősen csökkent az oltási szigor, így sokan maradhattak védtelenek a tuberkulózissal, és az elmélet szerint a COVID-19-cel szemben is. Kérdés, hogy önmagában a BCG-oltás mennyit magyaráz az országonkénti eltérésekből annak fényében, hogy a Németországban egykor ugyancsak kötelező oltást 1998 óta nem használják rutinszerű általános vakcinálásra, ennek ellenére a COVID-járvány halálozási arányai mégis kifejezetten alacsonyak. Az amerikai hipotézis szerint mindenesetre, azon túl, hogy azok, akik nem kaptak BCG-oltást hevesebben reagálnak a koronavírusfertőzésre, a beoltatlanok olyan sérülékeny tömeget alkotnak egy-egy társadalomban, akiknek a körében a vírus agresszívebben tud terjedni.
Tanulmányukban az epidemiológusok az országokat alacsony, közepes és magas jövedelmű országok csoportjaira osztották, majd összevetették a COVID-19 járvány során, a járvánnyal összefüggésben közölt halálozási adataikat a BCG-oltásra vonatkozó irányelveikkel. Azokban az alacsony jövedelmű országokban, ahol évtizedek óta kötelező a BCG-oltás, egyetlen COVID-19 halálesetet sem jelentettek. A szerzők felvetik azonban, hogy ez annak is betudható, hogy a szóban forgó országokban úgy az adatgyűjtés, mint az adatközlés jelentős csorbákat szenvedhet, így ezeket az adatokat a szerzők nem elemezték tovább. Abban az 55 közepes és magas jövedelmű országban, ahol kötelező a csecsemőkori BCG-oltás, a COVID-19-járvány a tanulmány megírásának az időpontjában egymillióból átlagosan 0,78 (+/- 0,4) emberéletet, míg abban az öt országban, ahol sosem tették kötelezővé a BCG-oltást, jóval több, egymillió lakosból 16,39 (+/- 7,33) áldozatot követelt.
Hogy véd a COVID-tól a tuberkulózis elleni vakcina?
Noha az amerikai epidemiológusok tanulmánya egyelőre puszta hipotézis, a mögötte lévő tudományos magyarázat nagyon is elképzelhetőnek tűnik, szögezte le a Qubit kérdésére Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézetének korábbi igazgatója. Az immunválasznak két egymásra épülő és egymástól el nem választható, de működésében jól elkülöníthető része van, kezd bele a magyarázatba az immunológusprofesszor. A piszkos munkát a veleszületett, természetes immunválasz végzi, amely nagyon erős, nagyszabású reakciót ad a fertőzésekre. Bár az immunrendszer ezen része a születéstől kezdve bármilyen fenyegetés hatására azonnal képes működésbe lépni, nincs memóriája, nem tud korábbi fertőzésekre emlékezni és nem specifikus. Ennek az immunválasznak a részei például a makrofágok, a falósejtek, valamint az úgynevezett komplementrendszer. A szerzett immunitás ezzel szemben egy-egy ember egyedi élete során alakul ki, antigénspecifikus, lassabban lép működésbe, viszont van memóriája. Emiatt lehet a kórokozók ellen vakcinákkal kiképezni.
Mára már tudható, hogy a veleszületett és a szerzett immunitás egyes alkotóelemei egymással együttműködve adják a patogének behatolása esetén az immunreakciót. A BCG-vakcinában a szervezetbe juttatott legyengített baktériumok specifikusan aktiválják a B- és T-sejtes, memóriafüggő válaszreakciót, ugyanakkor van egy aspecifikus hatásuk is: úgynevezett adjuvánsként fokozzák a természetes immunitást. Amikor állatokon tesztelik a vakcinákat, vagy állatokat immunizálnak, sokszor előfordul, hogy az antigént legyengített vagy elölt baktériumtermékekkel együtt adják be, épp azért, hogy utóbbiak aktiválják a makrofágrendszert, valamint a fagocitózist és minél hamarabb elkezdődjön a kívánt immunválasz kialakítása – magyarázza Falus professzor. Sokáig erre a célra a corynebacterium parvumot használták, ám az utóbbi években rájöttek, hogy a BCG sokkal jobb erre a célra.
A vakcinációhoz használt, a tuberkulózissal szemben a beoltottakból T- és B-sejtes specifikus választ kiváltó BCG baktérium felszínén ugyanis olyan lipoprotein molekulák vannak, amelyek nagyon jó hatásfokkal erősítik fel a természetes, veleszületett immunválaszt is. Ez lehet a magyarázat arra, hogy az előzetes BCG-oltás éberebbé teszi az immunrendszert, amely így hatékonyabban reagál egy új vírussal, az épp zajló világjárvány esetében a SARS-CoV-2-vel szemben. Azokban az országokban tehát, ahol az újszülötteket hosszú évtizedek óta automatikusan beoltják a kötelező BCG-vakcinával, a lakosság túlnyomó többsége nagyobb védettséget élvez az új koronavírussal szemben, mint ott, ahol a BCG-oltás nem kötelező. A tetszetős és tudományosan megalapozott elméletet ugyanakkor Falus professzor szerint csak akkor lehet meggyőzően visszaigazolni, ha a járvány már lefutóban van, és világméretű statisztikák állnak rendelkezésre a valós fertőzési és halálozási arányokról.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását a Dataizmus Zrt. támogatta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: