A férfiak vadászni mennek, a nők pedig gondoskodnak a gyerekekről, bogyókat és gyökereket gyűjtenek – mindenkinek megvan a vadászó-gyűjtögető népekről kialakult sztereotípia. Egy friss kutatás szerint ez nem volt mindig így: 9000 évvel ezelőtt az Andokban mindenki kivette a részét a vadászatból, a gyereknevelés pedig közösségi programnak számított. Ez utóbbi nem lenne újdonság: egy korábbi kutatás szerint valószínű, hogy már a neandervölgyiek is felosztották egymás között a nevelői feladatokat, és több gyereket bíztak egy-két kijelölt nevelőre, hogy felszabadíthassák az anyák energiáit.

A problémát az okozta, hogy a mai vadászó-gyűjtögető törzsekben egyértelműen megvan a feladatok nemek szerinti felosztása, így a kutatók arra következtettek, hogy ez már az ősidőkben is így működhetett. Randy Haas régész szerint amikor feltárták egy 9000 éve halott vadász sírját, és sok vadászeszközt találtak benne, automatikusan azt feltételezték, hogy az illető férfi volt, nagy vadász, esetleg főnök is, a csontok elemzése után azonban kiderült, hogy nő feküdt a sírban.

Az Andok mindenkiből kihozza a vadászt

A későbbi maradványok már a feladatok nemek szerinti felosztására utalnak, ezért Haas szerint széles körben elterjedt nézet, hogy ez mindig így volt, de a kutatók feltételezik, hogy legalábbis az Andokban lehettek kivételek. 9000 évvel ezelőtt az ottani törzsek egy atlatl nevű eszközzel vadásztak, a kutatók szerint pedig mindenkire szükség volt, aki képes volt sikeresen használni a fegyvert, amivel persze az ottaniak már gyerekkorukban megtanultak bánni.

A régészek megvizsgáltak több korábbi feltárást is a 8-9 ezer évvel ezelőtti időszakból, és arra jutottak, hogy legalább 10, igazoltan nőnemű vadász sírja került elő Dél-Amerikában. Haas úgy gondolja, hogy a nemtől független közös vadászat gyakorlata ebben az időben szélesebb körben is elterjedt lehetett, de Meg Conkey, a Berkeley Egyetem régésze szerint a szkeptikusok egyszeri esetnek tartják majd.

Robert Kelly, a Wyomingi Egyetem régészprofesszora szerint sem biztos, hogy ez általánosan elterjedt volt: az, hogy vadászokra jellemző tárgyakat temetnek egy sírba, még nem biztos, hogy azt is jelenti, hogy vadászt temettek oda. Kelly szerint elképzelhető, hogy a rokonok és barátok a saját kedvenc tárgyaikat helyezték el a sírban ajándékként, nem az elhunyt saját használati tárgyait. A régész szerint erre utalhat az is, hogy két kislány holtteste mellett is találtak vadászholmikat, akikről nehezen feltételezhető, hogy vadászok lettek volna.

Eugenia Gayo, a Chilei Egyetem közgazdásza szerint nem az a kérdés, hogy a nők képesek voltak-e vadászni, hanem az, hogy milyen környezet kényszerítette ki a törzsekből, hogy mindenki részt vegyen a vadászatban – úgy tűnik, az Andok pont ilyen volt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: