A paleolit diétával rengeteg mérgező fém kerülhetett a kőkorszaki emberek szervezetébe

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A húst és halat a maga elképzelt természetességében ajánló diétadivatot feltehetően nem tudatosan, hanem egyéb lehetőség híján követő kőkori emberek nem feltétlenül táplálkoztak egészségesen, már ami az étlapjukon szereplő fogások mérgező fémtartalmát illeti. 

Legalábbis erre jutottak azok a norvég paleontológusok, akik az észak-norvégiai Valanger-félsziget ásatásain feltárt hulladékban talált élelmiszer-maradványokat vizsgálták. 

A január végén a Quaternary International folyóiratban közzétett, a Science Magazin által is szemlézett eredményeik szerint a 6100 és 3500 évvel ezelőtti időszakból származó háztartási szemét arról tanúskodik, hogy a halász-vadász kőkorszaki népek fő tengeri táplálékforrásai mérgezőek voltak.

Kőkori halászpillanat a mából elképzelveFotó: leemage

A Valanger lelőhelyen talált atlanti tőkehal (Gadus morhua) és grönlandi fóka (Phoca groenlandica) csontmaradványainak izotópos elemzése rendkívül magas kadmium- és jelentős ólomszennyezettséget mutatott.

Az emberi szervezet kalcium-anyagcseréjét felborító, a vese és a máj mellett a központi idegrendszert is durván károsító kadmium szintje az egyes maradványokban elérte a jelenlegi egészségügyi határérték hússzorosát, míg az ólomterhelés a jelenleg megengedhető négyszerese volt az analizált mintákban. Az egykor minden kétséget kizáróan elfogyasztott élelemben a higany is meghaladta az egészségre ártalmas mennyiséget.  

A kutatók azt feltételezik, hogy a tengerszint korabeli emelkedése magyarázhatja a zsákmányállatok fémszennyezettségét: a gyorsan emelkedő víz egyszerre nagy mennyiségű fémet moshatott ki a szárazföldi talajokból, és így került a halak, illetve a fókák szervezetébe. Hogy a táplálék miként hatott a kőkorszaki emberekre, azt a norvég kutatók a következő lépésben vizsgálják. Az emberi maradványok analízise szerintük még biztosabbat mondhat a valódi paleolit étrend egészségre gyakorolt hatásairól.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: