Nem csak egy, hanem négy szamárpingvin faj is él a Földön
Az összehasonlító genetikai vizsgálatok alapján négy önálló faja van a szamárpingvineknek – jelentették be az Ecology and Evolution folyóiratban megjelent tanulmányukban a Bath-i Egyetem evolúcióbiológusai.
A legnagyobb létszámban a Falkland-szigeteken, Déli-Georgián és a Kerguelen-szigeteken élő, de kisebb számban a Macquarie-szigeten, a Heard-szigeten a és McDonald-szigeteken, illetve a Déli-Shetland-szigeteken és az Antarktiszi-félszigeten is előforduló madarakat eddig méretük alapján két alfajra osztották a kutatók. A Pygoscelis papua ellsworthi a kisebb, a Pygoscelis papua papua pedig a nagyobb alfaj elnevezése jelenleg.
A brit evolúcióbiológusok az egymástól szó szerint is elszigetelten fejlődő populációkat vizsgálva jutottak arra az eredményre, hogy a morfológiailag egymástól nehezen megkülönböztethető állományok tagjai genetikailag már nem alkotnak egy közös fajt.
A kutatók ezek alapján új neveket javasolnak. Szerintük a P. papua a Falkland-szigeteken, a P. ellsworthi a Déli-Shetland-szigeteken, illetve a Nyugat-Antarktiszi-félszigeten, a P. taeniata a Kerguelen-szigeteken, a P. poncetii pedig a Déli-Georgián élő szamárpingvinek titulusa lenne.
A szamárpingvin a Pygoscelis nembe tartozó három élő faj egyike. Mitokondriális és nukleáris DNS-bizonyítékok arra utalnak, hogy e madárnem 38 millió évvel ezelőtt vált el más pingvinektől, 2 millió évvel az Aptenodytes pingvinnem ősei után. Ezek alapján az Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae) mintegy 19 millió éve vált le a neme más tagjaitól, míg a szóban forgó szamárpingvin és az állszíjas pingvin (Pygoscelis antarcticus) fajok körülbelül 14 millió éve váltak ketté.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A klímaváltozás nyertese az antarktiszi pingvin
A kutatókat is meglepte, hogy a pingvinek milyen jól reagáltak a jég eltűnésére az Antarktiszon: az állatoknak így kevesebbet kell mászkálniuk, többet tudnak úszni, és több élelemhez is jutnak.
Embermódra csevegnek egymással a pingvinek
A pingvinek kommunikációja hasonló szabályszerűségek alapján működik, mint az emberi beszéd. Ez az első eset, hogy az emberi nyelvre érvényes Zipf-törvényt és a Menzerath–Altmann-törvényt működés közben tapasztalták nemcsak főemlősöknél, hanem madaraknál is.
A daliás idők, amikor a Déli-sarkot trópusi klíma jellemezte, és a pingvinek uralták a Földet
Az emberméretű őspingvinek mellett most felfedeztek egy olyan kihalt fajt is, amely a mai királypingvinekhez hasonlít. Így egyre erősebb az elmélet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodó pingvinek uralták a Földet.