Csaknem minden ötödik COVID-betegnél mentális betegséget állapítottak meg a fertőzés után
Egy oxfordi kutatás szerint a COVID-19-en átesett páciensek igen nagy hányadánál, 19,8 százalékánál mentális problémát, például szorongást, depressziót vagy álmatlanságot diagnosztizálnak a fertőzést követő hónapokban. Az Oxfordi Egyetem és az NIHR Oxford Egészség- és Orvosbiológiai Kutatóközpontja által elvégzett elemzés a másik irányból is vizsgálta a problémát, és megállapította, hogy azok, akiknek már korábban kialakult valamilyen mentális betegsége, 65 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapják el az új koronavírus okozta betegséget, és ez az összefüggés akkor is fennáll, ha az eredményeket a kor, a nem, az etnikum és a meglévő fizikai betegségek kockázati tényezőivel súlyozzák.
Max Taquet, az NIHR munkatársa, a Lancet Psychiatry című folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője szerint a nem várt eredmény további vizsgálatokat igényel, de addig is fel kellene venni a pszichiátriai rendellenességeket a COVID-19 kockázati tényezői közé.
Az elemzést nem a szokásos brit mintán, hanem mintegy 70 millió amerikai egészségügyi dokumentum – köztük több mint 62 ezer, kórházi ápolást nem igénylő COVID-eset – adatain végezték el. A végeredmény szerint a koronavírus-fertőzésről szóló diagnózis után 14-90 nappal 18,1 százalék volt a mentális betegségek kialakulásának gyakorisága, ezeknek mintegy a harmada (5,8 százalék) első diagnózis volt, azaz a COVID-on átesett betegnek korábban nem volt diagnosztizált pszichiátriai betegsége.
A kutatók, hogy megállapítsák, mennyire közvetlen az összefüggés a koronavírus okozta betegséggel, hat másik betegség – influenza, egyéb légúti fertőzés, bőrfertőzés, epekő, húgyúti kövek és nagyobb csont törése – esetén is megvizsgálták az utólagos mentális problémák előfordulási gyakoriságát. Azt találták, hogy míg a COVID-nál 5,8 százalék esélye volt valamely mentális probléma első előfordulásának, a többi betegség esetében ez csak 2,5-3,4 százalék volt, a rizikó tehát csaknem kétszeresére nő, ha a rosszkedvünk telét okozó világjárvány miatt betegszik meg az ember.
Az elemzés szerint az egészségügyi probléma jelentkezése után 14-90 nappal pszichiátriai diagnózis született
- a COVID-osok 19,8 százalékánál,
- az egyéb légúti betegségben szenvedők 3,4 százalékánál,
- a fertőző bőrbetegségen átesettek 3,3 százalékánál,
- az epekövesek 3,2 százalékánál,
- az influenzából kigyógyultak 2,8 százalékánál,
- a húgyúti kővel kezeltek 2,4 százalékánál,
- a csonttörésből felépültek 2,4 százalékánál.
További kutatásokra már csak azért is szükség van, mert bár a fertőzés kockázati tényezőit kiszűrték, a feldolgozott adatokban nem szerepeltek olyan, a mentális egészséget befolyásoló faktorok, mint az anyagi és társadalmi helyzet, a dohányzás vagy a droghasználat. Ebben a kutatásban annak sem lehetett utánajárni, mennyire játszik szerepet a jelenségben a világjárvány kiváltotta stressz és kollektív rossz kedv. Korábbi kutatások szerint például maga a szegénység is összefügg a mentális betegségek gyakoriságával, emellett – például a zsúfolt szállás, a rossz munkahelyi körülmények miatt – a COVID-19-nek való kitettséggel is.
COVID-19 és demencia
Különösen aggasztó részeredmény, hogy a COVID-19-en átesettek körében megduplázódott a demencia előfordulása más betegségekhez képest, igaz, ezt az is magyarázhatja, hogy ha az ember kórházba kerül, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak nála addig ismeretlen, de korábban is fennálló betegségeket. „Egyáltalán nem zárható ki, hogy a vírus egyes esetekben az agyra is hatást gyakorol, és hozzájárul bizonyos neurológiai problémák kialakulásához. De próbáljuk nem túlmagyarázni ezt az összefüggést” – mondta a kutatásban részt vevő Paul Harrison oxfordi pszichiátriaprofesszor.
Több jelenleg is zajló kutatásban vizsgálják a SARS-CoV-2 központi idegrendszerre és agyra gyakorolt hatásait, beszámoltunk ilyen magyar kutatásról is. Júliusban brit idegtudósok publikálták több mint negyven olyan COVID-beteg esettanulmányát, akiknél különféle idegrendszeri szövődmények jelentkeztek a gyulladásos agyi reakcióktól a delíriumon és az idegrendszeri károsodáson át a sztrókig.
Az pedig csak a későbbiekben derül ki, hogy a COVID-19 után előforduló pszichiátriai betegségek gyakorisága a három hónapos vizsgált időszakon túl is nőni fog-e, vagy stagnálni kezd.
A kutatásban nem részt vevő David Curtis, a University College London és a londoni Queen Mary University tiszteletbeli professzora szerint nehéz eldönteni, mennyire relevánsak az oxfordi eredmények. „Talán nem annyira meglepő, hogy ezek a problémák gyakrabban fordulnak elő a COVID-19-en átesetteknél, akik érthetően tartanak attól, hogy komolyan megbetegszenek, és ki kell bírniuk az elszigeteltség időszakát. Az eredmények nagyrészt meggyőzőek, de nem vagyok benne biztos, hogy közegészségügyi jelentőségük is van.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
