Veszélyesek-e a kényszergyógykezeltek a társadalomra? Ha nem, mégis mért vannak bezárva? A magyar pszichiátriai ellátórendszer problémáiról és a legnagyobb hazai intézet, a szentgotthárdi viszonyairól beszélgettünk az utóbbiról könyvet író Bacsák Dániellel és Boros Ilonával, a TASZ Egyenlőség programjának vezetőjével.
A magyar pszichiátriai ellátórendszer problémáiról és a legnagyobb hazai intézet, a szentgotthárdi viszonyairól egy új könyv, A láthatatlanok apropóján beszélgettünk a szerzővel, Bacsák Dániellel és az intézet egykori igazgatójával, Kapócs Gáborral.
Az agy nagyobb része vesz részt a jutalmakra és fenyegetésekre való figyelem szabályozásában egy friss tanulmány szerint.
Svéd kutatók két évtizeden át több mint 40 ezer ember egészségét, betegségeit és halálozási adatait követték nyomon. Kiderült, hogy a betegségszorongás-zavarral élők körében rövidebb a várható élettartam, és az öngyilkosság is négyszer valószínűbb.
Ha saját szüleik kritizálják a depressziós kamaszokat, függetlenül annak jogosságától, sokkal hevesebb agyi válaszreakciók alakulnak ki, mint azoknál, akiket nem diagnosztizáltak hangulatzavarral.
Neurológiai, hangulati, légzési rendellenességeket, hangproblémákat és gyermekkori betegségeket, köztük az autizmust szűrnék a mesterséges intelligenciára épített alkalmazással.
A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.
Évtizedek óta megosztja a pszichiátereket a kérdés, hogy szabad-e patologizálni egy olyan természetes folyamatot, mint a gyász. Most megtört a jég: az egy évnél tovább tartó gyászt besorolták a mentális zavarok közé. Vannak, akik a stigmatizálástól és a túlgyógyszerezéstől tartanak, mások szerint a diagnózis nélkülözhetetlen a traumatikus esetek feldolgozásához.
A tudósok eddig úgy gondolták, hogy csak az ember érzi, ha a torkában dobog a szíve, de egy főemlősökkel végzett új amerikai kutatás szerint a majmok is képesek erre.
A kutatás szerint a tejfogak növekedési vonalainak vastagsága a fák évgyűrűihez hasonlóan mesélnek a korai fejlődés történetéről. Ennek tudatában a jövőben már kisgyerekkorban meg lehetne előzni a mentális zavarok kialakulását azoknál, akik erre születésüknél fogva hajlamosak.
Miközben az emberi élettartam kitolódik, és egyre több idős ember él a Földön, nem törődünk eleget az öregkor lelki vonatkozásaival. Pedig az öregedés közös sorsunk: önmagában is krízis, amiben az ember olyan mélynek élheti meg a magányt, ahogy korábban el sem tudta volna képzelni.
Már két hét után drámai javulást értek el egy 35 éves nőbetegnél az elektromos impulzusokat leadó agyi implantátummal. Az egyelőre gyerekcipőben járó módszer azonban tényleg csak azoknál válhat be, akiken már semmi más nem segít.
Már a 18. században is jegyeztek fel olyan eseteket, amikor néhány centiméteres, gyakran agresszív emberkék jelentek meg a páciensek szeme előtt – volt, akinek csak néhány percre, de volt, akinek több évtizeden keresztül. Számos mentális betegség állhat a hallucinációk mögött, de a legtöbb esetben az alkoholizmus okozza a különös jelenséget.
A magyar szülők több mint fele állítja, hogy gyerekének mentális egészségén nyomot hagyott a járvány, ami leginkább az alacsony jövedelmű és az egyszülős családokban élő gyerekeket sújtotta, derül ki az UNICEF Magyarország májusi reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit kedden mutatták be.
Minden eddiginél kiterjedtebb kutatás készült a COVID-19 mentális egészségre és idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Jó hír, hogy az agyi gyulladásos és vérrögképződéses zavarok jóval ritkább szövődmények, mint eddig gondolták. Mentális betegségek azonban minden negyedik fertőzöttnél előfordultak.