Nem is úgy működik az ízlelés agyi folyamata, ahogy eddig hittük

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Stony Brook Egyetem új tanulmánya azt állítja, hogy – a korábbi vélekedésekkel ellentétben – az agyunkban nincsenek speciális idegsejtcsoportok, amik kiadnák az ízérzékelés neuronválasz-térképét; inkább egymást átfedő, de térben eloszló sejtcsoportokról beszélhetünk.

A Current Biology legfrissebb számában közzétett tanulmány cáfolja azt az elterjedt, de ellentmondásos elméletet, amely szerint az ízlelésnek van egy topográfiai térképe, ami az ízek érzékelését befolyásolja. Az elmélet szerint az agykéreg ízlelésért felelős részén található pontok (hot spots) aktiválása egy-egy íz érzékeléséhez vezethet. Az új tanulmány szerzői szerint az emberi és állati agykéregben nem található ilyen ízléstérkép.

Egymást fedő reakciók vannak, de térkép nincsen

Ha megkóstolunk egy ételt, az a nyelvtől az agytörzsig aktiválja az idegeket. A reakció stimulálja az ízkéreg nevű agyterületet; ennek hatására érezzük az ízeket. Az agyi képalkotó berendezésekkel végzett korai kísérletek alátámasztották az ízkódolás elméletét, amely szerint a specifikus ízeket kódoló neuronok térben lokalizálható fürtökbe rendeződnek az agyban. Ezekben a fürtökben különböző csomópontok tartoznak az édes, a keserű, a sós és a savanyú ízekhez; az ízfunkciómodell szerint egy-egy klaszter aktiválása megfeleltethető egy adott íz érzékelésének.

„Kísérleteink azt mutatják, hogy az emberek és állatok agyának ízkérgében nincsenek csomópontokkal tarkított térképek: ehelyett minden egyes ízt az ízkéreg térben eloszló idegsejtjei reprezentálnak. Az egyes neuronok egy vagy több ízhez is tartozhatnak, és kialakíthatnak egy együttes kódot (ensemble code). A neuronok gyakorlatilag úgy működnek, mint egy nagyzenekar hangszerei, amik különálló hangokból alkotnak akkordokat.”

– mondta a kutatást vezető Alfredo Fontanini, a Stony Brook munkatársa.

A kutatók az aktiválási fázis működését több egérkísérletben is bizonyították. Kalciumos képalkotással határozták meg, hogy a különböző ízek milyen neuronválaszt váltanak ki az állatok ízkérgéből. A tanulmány szerzői a kísérletek során megfigyelték, hogy egyes idegsejtek egyetlen ízre, míg mások több ízre is reagálhatnak. A reakciók eloszlását vizsgáló térbeli skálák azt mutatták, hogy az egyes ízek reprezentációjához nem tartozik kötött térbeli struktúra, holott az ízkéreg működését kutató elméletek szerint ez elvárható lenne.

„A felfedezésünk azért fontos, mert az agy működésének egyik alapvető szervezőelvét vizsgálják. A topográfiai térképek az agy szerveződését mutatják meg. Annak a bizonyítása, hogy az ízválaszok térbeli elrendezése bonyolultabb, mint gondoltuk, átértékeli az ízérzékeléssel és ízleléssel kapcsolatos agyi funkciókért felelős neurobiológiai folyamatokat.”

– mondta dr. Fontanini.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: