Egy nemrégiben készült tanulmány a borszakértők eszköztárából ismert vakkóstolást hívja segítségül a patkányok szaglószervi képességeinek vizsgálatához.
Az olaszok hallani sem akarnak róla, a világon azonban sokfelé népszerű a hawaii pizza. Az ananász mégis a legmegosztóbb pizza feltét. A tudomány szerint legitim, de szélsőséges esetben lehetnek veszélyei.
Hányféle szagot tudunk megkülönböztetni? Van-e szaga a víznek? És íze? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A kávét a Horn-foktól Murmanszkig mindenütt ismerik és szeretik, de mostanáig nem sejtettük, hogy mi adja a világ legnépszerűbb italának sajátos karakterjegyeit. Egy kutatócsoport elkülönítette és felismerte az ízélményért felelős apró molekulákat.
Egy amerikai kutatás szerint a szuperízlelők nagyobb mértékű védettségének oka a tulajdonságért felelős TAS2R38 nevű gén, amely egyben erősebb veleszületett immunválasszal vértezi fel tulajdonosát.
A koronavírus-fertőzés talán legjellemzőbb tünete hónapokra is elnyúlhat, és nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. Vannak, akiknek a munkáját is ellehetetleníti a szaglás és az ízlelés hosszú távú elvesztése, de már több helyen kutatják, hogyan lehet visszaprogramozni az agyat az illatok és az ízek érzékelésére.
Az orvostudománynak nincs kész válasza az érzékszervi zavarokra, de egyre több ismeretet szereznek a vírus működéséről. Ezek közül néhány magyarázatot nyújthat rá, hogy miért mond csődöt a betegek ízlelése és szaglása, és hogy miért torzult formában térnek vissza a betegség lefolyása után.
A szakértők úgy vélték, hogy az agy ízkérgének neurális térképei befolyásolják az ízlelésünket, de egy új kutatás kiderítette, hogy az emlősök agyában nincs ilyen térkép.