Hiánypótló pszichológiai kutatás vizsgálta, hogy miért látjuk nagyobb valószínűséggel hímneműnek a mindennapi tárgyakban felvillanó arcokat. Bár a jelenség okát nem sikerült megállapítani, az elfogultság egyértelműen kimutatható a kutatási adatokból.
Ez az első kutatás, amely a nagymamák agyműködését vizsgálta, miközben unokáik fényképeit nézegették. A tudósok neurális pillanatképeken mutatták ki az érzelmi empátia kimagasló szintjét.
Pszichológiai horror a matematika és az evolúció harcáról. Szereplők: Monty Hall, Erdős Pál, Regina Nuzzo, Amos Tversky, Daniel Kahneman, és Dor Abrahamson. Meg a kecske.
Lehet, hogy soha. A technooptimisták az emberi agy digitalizálásával, örök élettel és algoritmikus agyműtétekkel kábítanak, de Mátrix és Neuralink-projekt ide, Kurzweil-fantazmagóriák oda, az emberi agy nem számítógép, és nemhogy a digitalizálásához, de még a feltérképezéséhez is évszázadokra lehet szükség.
Egyáltalán létezik határ? És ha igen, átléptük-e már? Mennyi ismeretet fogadhatunk be életünk során, és mennyit felejtünk el belőle? És mivel mérjük a tanulást és a feledést: bitekben vagy verssorokban? Az agy működése olyan komplex folyamat, hogy neurológusok százezrei sem jutottak közelebb a teljes megértéséhez.
A Brown Egyetem kutatói fMRI-vel vizsgálták konzervatív és liberális önkénteseken a politikai polarizáció hatásait. Kiderült, hogy ugyanaz a mechanizmus tette őket a különböző ideológiák híveivé.
Nem figyelmetlenség és nem feledékenység miatt nem tudjuk hova tenni az ismeretlen környezetben látott ismerősöket. Az asszociatív memóriánk nem személyekre és tárgyakra emlékszik, hanem arra, hogy milyen kontextusban ismerkedett meg velük.
A szakértők úgy vélték, hogy az agy ízkérgének neurális térképei befolyásolják az ízlelésünket, de egy új kutatás kiderítette, hogy az emlősök agyában nincs ilyen térkép.
Ausztrál kutatók egy friss felmérése szerint azok, akik a nyugati típusú étrendet követték, már egy hét után rosszabbul teljesítettek a memóriateszteken, és közvetlenül a főétkezések befejezése után jobban kívánták az egészségtelen ételeket.
Javult a tejsavbacilusokkal beoltott rágcsálók memóriája, egy talajlakó baktérium pedig az egerek stressztűrő képességét fokozta jelentősen. Gyűlnek a tudományos eredmények az emésztőszervek és az agy közötti közvetlen kapcsolatról, a bélbaktériumok akár az orvoslás jövőjét is jelenthetik.