Az elme kiürüléséről a vizsgált alanyok leginkább olyan koncentrált időszakok után számoltak be, mint például egy vizsga, alváshiány vagy intenzív testmozgás.
A szélsőséges hőhullámok, az éjszakai izzadás, a változókor egyéb heves tünetei a demencia korai figyelmeztető jelei lehetnek, de nagyobb adatmennyiség kellene ahhoz, hogy világosabb képet kapjunk az összefüggésekről.
A megfelelő étrend mellett egy gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a kutatók a káros fehérjék agyi felhalmozódásának ellenszereként.
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
A szoptatós korú egérkölykök vizsgálata abban segít, hogy többet megértsünk az emlősök esetében az anya-gyerek kötődés működéséről és természetéről.
A kutatók között egyre szilárdabb a konszenzus abban, hogy a sokáig titokzatosnak tartott szinesztézia, különösen annak graféma-szín változata a kora gyerekkorban jelenik meg, és a tanulást segíti.
Amerikai kutatók diákcsoportok és az őket oktató tanárok agyműködését vizsgálták EEG-vel.
A vizsgált nőkből eltérő agyi aktivitást váltottak ki ugyanazok a képek a botoxkezelés előtt, mint után. A kutatók szerint a mimikai izmok bénulása miatt változhatott meg az érzelmek által kiváltott agyi aktivitás.
Hiánypótló pszichológiai kutatás vizsgálta, hogy miért látjuk nagyobb valószínűséggel hímneműnek a mindennapi tárgyakban felvillanó arcokat. Bár a jelenség okát nem sikerült megállapítani, az elfogultság egyértelműen kimutatható a kutatási adatokból.
Ez az első kutatás, amely a nagymamák agyműködését vizsgálta, miközben unokáik fényképeit nézegették. A tudósok neurális pillanatképeken mutatták ki az érzelmi empátia kimagasló szintjét.
Pszichológiai horror a matematika és az evolúció harcáról. Szereplők: Monty Hall, Erdős Pál, Regina Nuzzo, Amos Tversky, Daniel Kahneman, és Dor Abrahamson. Meg a kecske.
Lehet, hogy soha. A technooptimisták az emberi agy digitalizálásával, örök élettel és algoritmikus agyműtétekkel kábítanak, de Mátrix és Neuralink-projekt ide, Kurzweil-fantazmagóriák oda, az emberi agy nem számítógép, és nemhogy a digitalizálásához, de még a feltérképezéséhez is évszázadokra lehet szükség.
Egyáltalán létezik határ? És ha igen, átléptük-e már? Mennyi ismeretet fogadhatunk be életünk során, és mennyit felejtünk el belőle? És mivel mérjük a tanulást és a feledést: bitekben vagy verssorokban? Az agy működése olyan komplex folyamat, hogy neurológusok százezrei sem jutottak közelebb a teljes megértéséhez.
A Brown Egyetem kutatói fMRI-vel vizsgálták konzervatív és liberális önkénteseken a politikai polarizáció hatásait. Kiderült, hogy ugyanaz a mechanizmus tette őket a különböző ideológiák híveivé.
Nem figyelmetlenség és nem feledékenység miatt nem tudjuk hova tenni az ismeretlen környezetben látott ismerősöket. Az asszociatív memóriánk nem személyekre és tárgyakra emlékszik, hanem arra, hogy milyen kontextusban ismerkedett meg velük.