A túl sok tévézés nem tesz jót az agynak
Egy friss kutatásban a középkorúak televíziózási szokásai és az időskori agy állapota közötti összefüggést vizsgálták. Mint kiderült, azoknál, akik sokat tévéztek, jobban károsodott a fehérállomány.
agyműködés
Kapu Tibor: Elképesztően nagy elismerés a NASA-tól, hogy az ISS-en maradhatott egy magyar kísérleti eszköz
Az agyi keringést vizsgáló TCD-készülék már az ISS egyik szemeteszsákjába került, amikor a NASA kérésére kivették onnan. Kapu Tibor szerint egyeztetnek az eszköz további használatáról, ami a hosszú távú űrrepülések élettani hatásának feltárását is segítheti.
Hét évvel is késleltetheti az Alzheimer kialakulását egy új gyógyszerkoktél
Egy nyugtató és egy vérnyomásgyógyszer keveréke fokozza a glimfatikus rendszer működését, ezzel pedig eltávolítja azokat a hibás fehérjéket, amelyek a betegség kialakulásáért felelősek.
Egy fehérjefajta segítségével átláthatóvá tehető az agy, és így megfigyelhető a működése
Az albumin nevű fehérje segít a szövetek átlátszóvá tételében.
Úgy tűnik, a földimogyoró bevált az agyi funkciók és a memória javítására
Több hónapos kísérletet követően a kutatók azt találták, hogy a sózás nélküli, pörkölt földimogyoró fogyasztása jót tesz az agynak, fokozza a véráramlást és javítja a memóriát.
Megállapították az emberi agy fejlődésének öt fő korszakát
Ezek szerint négy fontos fordulópontja van az agyműködésnek, és a valódi felnőttkor csak 32 év környékén kezdődik.
Kutatók vizsgálták, mi történik, amikor „kiürül az agyunk”, és egyelőre nincs megnyugtató válasz
Az elme kiürüléséről a vizsgált alanyok leginkább olyan koncentrált időszakok után számoltak be, mint például egy vizsga, alváshiány vagy intenzív testmozgás.
A heves változókori tünetek előre jelezhetik a demencia kialakulásának veszélyét
A szélsőséges hőhullámok, az éjszakai izzadás, a változókor egyéb heves tünetei a demencia korai figyelmeztető jelei lehetnek, de nagyobb adatmennyiség kellene ahhoz, hogy világosabb képet kapjunk az összefüggésekről.
Sikerült visszafordítani az időskori hanyatlást az emberekhez hasonlóképp öregedő ecetmuslicák agyában
A megfelelő étrend mellett egy gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a kutatók a káros fehérjék agyi felhalmozódásának ellenszereként.
Idegtudományi mérföldkő: hihetetlen részletességgel rekonstruálták egy ecetmuslica agyát
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
Azonosították az anya-gyermek kötődésért felelős agysejteket egerekben
A szoptatós korú egérkölykök vizsgálata abban segít, hogy többet megértsünk az emlősök esetében az anya-gyerek kötődés működéséről és természetéről.
Miért látja pirosnak a legtöbb szinesztéziás az A betűt?
A kutatók között egyre szilárdabb a konszenzus abban, hogy a sokáig titokzatosnak tartott szinesztézia, különösen annak graféma-szín változata a kora gyerekkorban jelenik meg, és a tanulást segíti.
Jobban tanul a diák, ha az agyhullámai szinkronban vannak a tanáréval
Amerikai kutatók diákcsoportok és az őket oktató tanárok agyműködését vizsgálták EEG-vel.
A botoxinjekciók az agy működését is megváltoztatják
A vizsgált nőkből eltérő agyi aktivitást váltottak ki ugyanazok a képek a botoxkezelés előtt, mint után. A kutatók szerint a mimikai izmok bénulása miatt változhatott meg az érzelmek által kiváltott agyi aktivitás.
A téglafejű fickó, a krumpliképű srác és a cipzárpofájú pasas igaz története
Hiánypótló pszichológiai kutatás vizsgálta, hogy miért látjuk nagyobb valószínűséggel hímneműnek a mindennapi tárgyakban felvillanó arcokat. Bár a jelenség okát nem sikerült megállapítani, az elfogultság egyértelműen kimutatható a kutatási adatokból.