Ritka kincsekkel teli Bartók-adatbázist tett közzé a Zenetudományi Intézet

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

„Népzene Bartók műveiben” címmel adatbázist hozott létre a Bartók Archívum, amelyben a Bartók Béla gyűjteményében szereplő tízezer népi dallam teljes forrásanyagát, fonográffelvételeket és ezek írásban rögzített változatát is közzéteszik. Az adatbázisba már elkezdték felölteni az anyagokat, de az még nem teljes – írta csütörtöki közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

A már működő adatbázis része egy kiváló interaktív térkép is, ahol a feltüntetett településre, például Tápiószelére kattintva nemcsak meghallgathatjuk, hogy mit énekelt Vas Zsófi 1906-ban a népdalgyűjtőnek, hanem láthatjuk a dal Bartók zeneműveiben tovább élő változatait is, kottákkal és összehasonlító kottákkal, Bartók feljegyzéseivel együtt.

Az ELKH BTK Zenetudományi Intézet által létrehozott adatbázis alapjául Lampert Vera jegyzéke szolgált (Népzene Bartók műveiben: A feldolgozott dallamok forrásjegyzéke, Budapest, 2005.), és igyekeznek benne közzétenni a különböző nemzetiségű népi dallamok teljes forrásanyagát, ezáltal feltárni azt a népzenei hátteret, amely Bartók alkotói fantáziáját megragadta – írta a közleményben Biró Viola, az ELKH BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa.

Bartók népdalgyűjtésen, Zobordarázson (ma: Dražovce, Szlovákia)Fotó: Bartók Archívum, Budapest

Eddig csak kutatók láthatták

Az adatbázis révén az érdeklődő válaszokat talál olyan kérdésekre is, mint például miként jegyezte le Bartók a dallamot a gyűjtéskor, milyen megjegyzéseket fűzött hozzá, és hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével annak érdekében, hogy az állandó változásban lévő népdal egy adott előadásának pillanatfelvételét a lehető legprecízebben rögzítse. A népdalok fonográffelvételei és különböző lejegyzései meglehetősen közeli, árnyalt képet adnak a művek forrásául szolgáló dallamokról. 

A népzenei források alapos tanulmányozása és a kompozícióval való összehasonlítása a zeneszerző műhelyébe is bepillantást enged: kiderül, hogyan viszonyult Bartók a népi forrásdallamhoz, mikor ragaszkodott szigorúan a lejegyzés betűjéhez, és mikor, miért kezelte szabadabban a dallamot – azaz, hogyan született a népdalból kompozíció.

Támlap a Bartók-rendből, AI 524c (a Tizenöt magyar parasztdal/3 dallama első sorának forrása)Fotó: Bartók-rend

Az adatbázis a Bartók-művekben felhasznált népi dallamok legvalószínűbb forrásául szolgáló népdalok minden, a Bartók Archívum számára elérhető írott és hangzó forrását közreadja, így olyan kéziratos források válnak szabadon hozzáférhetővé, amelyek eddig csupán a kutatók szűk köre számára voltak elérhetők.

Bartók munkamódszere

Különösen értékesek a népdalgyűjtések elsődleges forrásai, a gyűjtéskor használt gyűjtőfüzetek, valamint a fonográfhengerre rögzített „historikus” hangfelvételek, az egyes népdalok gyűjtéskor megörökített pillanatfelvételek. A helyszíni, többnyire vázlatos lejegyzésekről rendszerint a fonográffelvételek újrahallgatásával tisztázatszerű lejegyzések készültek a támlapokra, amelyek a népdalok későbbi rendszerezésére, tanulmányozására szolgáltak. Bartók a tisztázati lejegyzéseket később sok esetben revideálta, vagy új lejegyzéseket készített korábban már lejegyzett dallamokról. A különböző időszakokban készült, eltérő részletességű lejegyzések a népzenei információk valóságos kincsestárát nyújtják. Ha Bartók valamely népdalból feltűnően sok lejegyzést készített, az általában arra utal, hogy a dallam tudományos szempontból is élénken foglalkoztatta, ezeket a dallamokat olykor népzenei írásainak zenei példáiként is szerepeltette. Az adatbázisban előforduló forráscsoportokról és kiadványokról részletes jegyzék tájékoztat.

Bartók fonográfról jegyez le egy dallamot, 1918 körülFotó: Bartók Archívum

Az adatbázist a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása közreadásával párhuzamosan, folyamatosan töltik fel. A honlapon a feldolgozást a Bartók-összkiadásbeli kottájának részlete képviseli. Ezen kívül a kompozíciót itt etalonértékű mai előadásban, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – Bartók saját előadásában is meg lehet hallgatni. A Lampert-jegyzékben regisztrált népzenei források körét az adatbázis néhány újabb forráscsoporttal bővíti. 

A „Népzene Bartók műveiben” digitális kiadását Kerékfy Márton (ELKH BTK Zenetudományi Intézet), a Bartók-összkiadás szerkesztője kezdeményezte, az adatbázis felépítése is az ő elképzelését tükrözi. A megvalósítás Zagyva Natália programozó, valamint a Bartók Archívum munkatársainak közös munkája.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: