Páratlan kincsek azok a 100 éves filmhíradók, ahol Kun Béla és Szálasi tökéletesen megfér egymás mellett

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Száz évvel ezelőtt már javában létezett a filmhíradó műfaja, de ahhoz képest, hogy milyen sok anyagot forgattak a kor operatőrei, kifejezetten kevés maradt az utókorra a páratlan történelmi dokumentumokból. 

A kor filmesei nitrocellulózból készült nyersanyagra forgattak, ami kifejezetten gyúlékony volt, és az anyagok egy része megsemmisült a tűzesetekben, a másik részüket pedig, mivel archiválásra érdemtelennek tartott napi eseményekről készültek, egyszerűen újrahasznosították, és fogkefe vagy szemüvegkeret formájában reinkarnálódtak.

Léteznek azonban száz évvel ezelőttről, a Tanácsköztársaság idejéből olyan negatívok, amelyek megőrződtek az utókornak: azok a filmhíradók és korabeli propagandaanyagok, amiket a Tanácsköztársaság bukása után a Horthy-kormányzat bűnügyi bizonyítékként lefoglalt, így ezek a tekercsek elkerülték a tűzhalált és az újrahasznosítást is. Ezeket a mára kincsnek számító anyagokat kezdték el rendszerezni úgy egy évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Filmalap munkatársai, akik aprólékos munkával, utánajárással, könyvtárazással, korabeli újságok és egyéb dokumentumok felhasználásával értelmezték, kontextusba helyezték, digitalizálták és közzétették őket. Az elmúlt évben összesen 37 rövidebb-hosszabb videó került fel a Youtube-ra ebből az időszakból, Ady Endre pompázatos temetésétől Vértes Marcell grafikus valós időben rajzolt filmes karikatúráiig

Az alábbi videón a Magyar Nemzeti Filmalap munkatársai mesélnek arról, mekkora munka volt feldolgozni az anyagot, és milyen kihívásokkal szembesültek a feldolgozás során. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: