Megkezdődött a NASA megarakétájának összeszerelése
A NASA hozzálátott a Space Launch System (SLS) nevű, egy évtizede fejlesztett óriásrakéta szilárd hajtóanyagú rakétafokozatainak összeszereléséhez. A művelet befejezése után az SLS magasabb lesz a New York-i Szabadság-szobornál, és 15 százalékkal nagyobb tolóerőt fog leadni, mint a hatvanas-hetvenes évek ikonikus hordozórakétája, az Apollo-missziók során használt Saturn V.
Az SLS a tervek szerint amerikai űrhajósokat fog a Holdra juttatni, még ebben az évtizedben. Az első tesztindítást jövő novemberre tervezik, a legénységgel végrehajtott landolásra 2024-ig várni kell. A 65 méter magas SLS-nek négy rakétamotorja van, amik összesen 39,1 meganewton tolóerőt préselnek ki magukból. Ez elég ahhoz, hogy pályára állítsa az űrhajósokat, és megindulhassanak a Hold felé.
A rakéta narancssárga habbal borított alapfokozata még tesztelés alatt áll. A Green Run nevű tesztprogramot a NASA Mississippi állambeli létesítményében, a Stennis Űrközpontban végzik. A tesztek során az óriási rakétafokozatot üzemanyaggal töltik meg, két hétig állni hagyják, majd a rakétafokozat négy motorjának beindításával szimulálják a rakétaindítást. A két utolsó tesztet a NASA a következő hetekben fogja elvégezni.
A rakéta szűzrepülése jövő novemberre várható; ekkora tervezik az Orion nevű űreszköz Hold körüli pályára állítását. Az Artemis–1 nevű küldetésben az Orion nem fog emberi személyzetet szállítani, csak a jármű teljesítményének ellenőrzésére használják. A legénységgel végrehajtott tesztrepülés (Artemis–2) 2023-ra várható, a holdraszállást (Artemis–3) 2024-re tervezi a NASA.
Az amerikai űrhajósok utoljára 1972-ben, az Apollo–17 misszió során jutottak el a Holdra. Azóta nem járt ember az égitesten.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: