Megjósolta a COVID-betegség lefolyását, a betegek túlélési esélyeit egy új vérteszt
Olyan vértesztet fejlesztett egy nemzetközi kutatócsoport, amely képes megjósolni, hogy a koronavírus-fertőzött páciensek intenzív ellátásra szorulnak-e, sőt hogy egyáltalán életben maradnak-e. A teszt az első tünetek megjelenése után válik működőképessé.
A tanulmányt egyelőre preprint formában publikálták a kutatók, szakmai bírálaton tehát még nem esett át.
Ha a vérteszt kórházi körülmények között is megállja a helyét, abban segítheti az orvosokat, hogy felismerjék, ha egyes pácienseknek hamarabb szükségük van az életmenő kezelésekre, és ezáltal túlélési esélyeik is növelhetők. Ugyancsak támogathatja a nehéz döntéseket, ha a kórházak elérik kapacitásuk végső határait, és az orvosoknak arról kell határozniuk, hogy valakinek intenzív ágyat vagy palliatív kezelést ajánljanak fel.
A tesztet a páciensek kis mintáján, 24 súlyos COVID-betegen próbálták ki egyelőre, de ebben a körben igen jól teljesített: ötből öt későbbi elhunytnál helyesen következtetett a betegség halálos kimenetelére, a 19 túlélőből pedig 18-nál predikálta helyesen a betegség lefolyását. A kutatók szerint a teszttel „meglehetősen pontosan” megjósolható, hogy kinek lesz szüksége oxigénre, kinek lélegeztetőgépre, és megvannak azok a markerek is, amelyek azt jelzik, hogy valaki egyelőre jól van, de nagy a kockázat, hogy hamarosan romlik az állapota.
Jelzésértékű fehérjék
A találmány előzménye, hogy Markus Ralser biokémikus professzor és kollégái azonosítottak 27 fehérjét, amelyek előfordultak a COVID-páciensek vérében, mennyiségük pedig a tünetek súlyosságától függött. A kórházba kerüléstől kezdve folyamatosan vizsgálták a kísérletbe bevont 160 beteg vérét, hogy megfigyeljék, van-e összefüggés a fehérjék szintje és a tünetek alakulása között, azaz hogy a fehérjelenyomatból megjósolható-e a betegség lefolyása.
A teszt egyfajta „digitális képet” ad arról, hogy mennyire beteg valójában a páciens – és ez olyan kérdés, amit nem mindig lehet ránézésre eldönteni. Ott van például a happy hypoxia vagy boldog oxigénhiányos állapot jelensége, amikor a beteg a körülmények ellenére jól érzi magát, viszont bármelyik pillanatban romolhat az állapota.
„Kiderült, hogy ezekben a páciensekben már a fertőzés korai szakaszában gyulladásos reakciót vált ki a vírus, aminek a jeleit lemérhetjük a vérben, és ennek alapján megmondhatjuk, hogy »oké, 40 nappal később ön valószínűleg ilyen és ilyen állapotban lesz«” – mondta a Guardiannek Ralser, a londoni Francis Crick Intézet és a berlini Charité Orvosi Egyetem munkatársa.
Hozzátette, súlyos COVID-betegség idején minden nap számít, és létfontosságú, hogy az intenzív ápolásra szoruló páciensek olyan gyorsan megkapják a kezelést, amilyen gyorsan csak lehet, hiszen ez nagymértékben növeli túlélési esélyeiket.
Mire jó?
Bár valószínűtlen, hogy a tesztet a klinikumban arra alkalmaznák, hogy önmagában eldöntse, ki kaphat intenzív ágyat, járulékos adatokkal jelentősen támogathatja az orvosok döntéseit.
A fehérjéket tömegspektrométerrel mérték, amely egy adott mintában több százezer fehérje jelenlétét és mennyiségét képes meghatározni a tömegük alapján. Ez a fehérjeelemzési módszer sokkal több fehérjét képest megmérni, mint a kórházakban alkalmazott vizsgálatok – mondta Manuel Mayr, a King’s College professzora, a Brit Szívalapítvány szakértője, aki nem vett részt a kutatásban. Szerinte a most kifejlesztett vérteszt arra is segíthet rájönni, miért van az, hogy egyesek sokkal jobb vagy rosszabb kilátásokkal betegednek meg a SARS-CoV-2-fertőzés után, mint mások.
A következő lépés, hogy amerikai, brit és német kórházakban is kipróbálják a tesztet. Ezek a vizsgálatok a következő hetekben kezdődhetnek el, és ha elegendő adat összegyűlik, akkor lehet beadni a papírokat az egészségügyi hatóságokhoz, hogy a teszt szélesebb körben, élesben is bevethető legyen.
Mayr ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a hasonló tanulmányok eredményeit utólag megkérdőjelezheti, hogy az életkor és a kapott kezelés is befolyásolja a vizsgált fehérjék előfordulását és mennyiségét a vérben. A tanulmányhoz a világjárvány korai szakaszában gyűjtöttek mintát, amikor még nem kezelték a pácienseket az immunreakciót csökkentő dexametazonnal, ma viszont széles körben alkalmazzák ezt a szert a súlyos COVID-betegeknél. Emiatt az új fehérjemarkereket tovább kell vizsgálni nagyobb, heterogénebb betegmintán is, amelyben gyógyszeresen kezelt páciensek is szerepelnek – mondta a King’s College szakértője.
Mayr maga is dolgozik egy fehérjealapú teszt kifejlesztésén, itt a vírus-RNS-ből is igyekeznek meghatározni a kutatók a súlyos COVID-betegek állapotának alakulását.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: