Mégiscsak kialakulhat immunitás az új koronavírussal szemben

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Bár az újra fertőződéseknek jelentős a visszhangja, statisztikailag elenyésző számú gyógyult COVID-beteg kapja el újra a SARS-CoV-2 koronavírust – állítják a New York-i Rockefeller Egyetem kutatói, akik november 3-án preprint (vagyis a tudományos publikációknál bevett szakmai ellenőrzésen át nem esett) tanulmányban számoltak be az általuk talált magyarázatról.

Mint ismeretes, vírusfertőzés esetén az immunrendszer több fronton lép akcióba. A védekezés során a T-sejtek kutatják fel és próbálják megsemmisíteni a fertőzött sejteket, gátolva ezzel a vírus terjedését. A B-sejtek ezzel párhuzamosan a vérben antitesteket szabadítanak fel, amelyek közvetlenül a kórokozót támadják. 

Igencsak leegyszerűsítve, a fertőzések szerencsés leküzdése után az immunrendszer nem védekezik tovább, de a szervezet eltárolja az úgynevezett memória T-sejteket és memória B-sejteket, amelyek kvázi emlékeznek a kórokozóra, így újbóli infekció esetén mozgósíthatják a védekezést – vagyis kialakul az immunitás.

Az antitestek (kék-piros) reagálnak a koronavírus (nagy, piros) fertőzésére: miután a vírus bejut a sejtekbe, és elkezdené másolni magát, az antitestek a vírusfehérjékhez kapcsolódva megjelölik a vírust az immunsejtek számára mint elpusztítandó kórokozót.Fotó: KTSDESIGN/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library via AFP

A Rockefeller Egyetem kutatói abból indultak ki, hogy bár számos tanulmány kimutatta, hogy a SARS-CoV-2 elleni antitestek a fertőzés után néhány hónappal már alig mutathatók ki a gyógyult páciens szervezetében, de ezek a kutatások állítólag korábban nem vizsgálták a memória B-sejteket.  

A kutatók 87 gyógyult COVID-beteg bevonásával erre fókuszálva arra jutottak, hogy az antitestek száma a fertőzés csúcsához képest 6 hónap elteltével átlagosan ötödére csökken ugyan, ugyanakkor ez a létszám egy újbóli infekció során sokkal hatékonyabb küzd meg a vírussal. Állításuk szerint ezek az antitestek „megnövekedett hatékonysággal és rezisztenciával rendelkeznek a SARS-CoV-2 tüskefehérjereceptor kötő domén (RBD) mutációival szemben is”.

A kutatók természetesen a szokásos módon felhívják a figyelmet arra, hogy a mechanizmus pontos feltárásához még további kutatásokra van szükség.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: