18–22 százalékponttal kevesebb kórházi COVID-eset végződik halállal tavaszhoz képest, az egyre jobb gyógymódok miatt
Két olyan nagy tanulmányt is közzétettek a napokban, amelyben a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy március és augusztus között jelentős mértékben, akár 18 százalékponttal javult a kórházi ellátást igénylő COVID–19-betegek túlélési aránya.
Egy New York-i kutatásban a város három kórházából származó adatok elemzése után állapították meg, hogy míg márciusban 25,6 százalék volt az esélye annak, hogy egy súlyos koronavírusos eset halállal végződik, addig ez augusztusra 7,6 százalékra csökkent.
A vizsgált kórházakban márciusban 1724 beteg közül 430-an haltak meg, míg augusztusban 134 betegre jutott 5 haláleset. Mivel az egyedi esetek nagyban különbözhetnek egymástól, a kutatók számos tényező alapján súlyozták az adatokat: figyelembe vették a páciensek korát, faji és etnikai jellemzőit, dohányzási szokásait, oxigénigényét, valamint olyan egészségügyi kockázatokat, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás.
Ahogy a tanulmányban írják, a halálozási arány csökkenésének oka valószínűleg olyan fejlemények kombinációja, mint a klinikai tapasztalatok gyarapodása, az ellátórendszer túlterheltségének csökkenése, a társadalmi fegyelem vagy a különböző gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési módszerek javulása. A gyógyszerek között a kortikoszteroidokat, a remdesivirt és az anticitokin-terápiát említik a kutatók, de szerintük az is szerepet játszhat a javulásban, hogy már nem a hátukra, hanem hasra fektetik a betegeket.
Egy angliai kutatásban több mint 21 ezer kórházi COVID-esetet vizsgáltak, az intenzív osztályra került betegekre koncentrálva. A különböző esetek között szintén súlyozott eredmények szerint a március 29. és június 21. közötti időszakban 21-22 százalékponttal nőtt a súlyos COVID-betegek túlélési esélye az intenzív osztályok két típusában (HDU, ICU).
„Gyakorló fertőző betegségekkel foglalkozó orvos vagyok a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i kampuszán, és saját szemeimmel követtem végig ezt a javulást. Eleinte fogalmunk sem volt, hogyan kezeljük ezt a vadiúj vírust, ami 2019 végén hirtelen megjelent. A tavasz folyamán azonban átfogó vizsgálatok indultak a COVID-19 különböző kezelési módszereinek megtalálására, így most van egy remdesivir nevű vírusellenes gyógyszerünk és egy dexametazon nevű szteroidunk, amivel a kórházi ellátást igénylő koronavírusos betegeinket kezelhetjük”
– írta a Conversationben Monica Gandhi.
A kutató szintén fontosnak tartja, hogy az orvosok idővel rájöttek, hogy az alacsony oxigénszinttel rendelkező betegeket hasra kell fektetni, az oxigén egyenletesebb eloszlása miatt a tüdőben, valamint hogy a kórházi dolgozók megtanulták kezelni az oxigénhiányos esetek sokaságát.
Gandhi azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló gyógymódok ellenére továbbra is nagyon veszélyes vírussal áll szemben a társadalom, és a súlyos betegek még a gyógyulás után is hosszú távon szenvedhetnek fáradtságtól és más tünetektől. Ahogy szerinte az is egyértelmű, hogy a közegészségügyi intézkedések, így a távolságtartás és a maszkhasználat betartása is sokat segített abban, hogy egyre kevésbé halálos a COVID-19. Ezeket mindaddig be kell tartani, amíg széles körben elérhetővé válik egy hatékony vakcina.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: