3800 éves, korsóban eltemetett csecsemő maradványaira bukkantak egy izraeli feltáráson

Egy régészcsoport feltárt egy nagyjából 3800 éves korsót az izraeli Jaffában. A korsóban meglepő dolgot fedeztek föl: egy csecsemő csontvázát. Bár az ókori csecsemőtemetések nem különösebben ritkák, mégis rejtély, hogy a megtalált csecsemő holttestét miért pont korsóba rejtették.

„Megközelíthetjük a gyakorlati oldalról is: tegyük fel, hogy a test olyan törékeny volt, hogy szükségét érezték, hogy megvédjék a környezettől, még akkor is, ha már halott volt. De értelmezhetjük úgy is, hogy a korsó majdnem olyan, mint az anyaméh – vagyis visszaadták a csecsemőt a Földanyának, így biztosítva az anya szimbolikus védelmét.”

– mondta a Live Science-nek Yoav Arbel, az Izraeli Régészeti Hatóság kutatója, aki része volt a korsót felfedező régészcsoportnak. A témával foglalkozó tanulmányuk az Atiqot című szaklap 100. számában jelent meg.

A jaffai feltáráson nemcsak a csecsemő holttestét tartalmazó korsó (jobbra), hanem domborművek (balra), pénzérmék, kerámia- és üvegtörmelékek, és legalább két ló csontvázmaradványai is előkerültek.
photo_camera A jaffai feltáráson nemcsak a csecsemő holttestét tartalmazó korsó (jobbra), hanem domborművek (balra), pénzérmék, kerámia- és üvegtörmelékek, és legalább két ló csontvázmaradványai is előkerültek. Fotó: Yoav Arbel / Izraeli Régészeti Hatóság

A 4000 éve alapított Jaffa az izraeli főváros, Tel Aviv óvárosi része, és Jeruzsálem után Izrael második legnépesebb városa. Itt alakították ki a világ egyik első kikötőjét is. A térség már 900 évvel az időszámításunk előtt folyamatosan lakott volt. És bár annak ellenére, hgoy a csecsemőtemetés ezen módja nekünk valószínűleg szokatlannak tűnik, Arbel szerint ez bevett szokás volt a régióban. Mint elmondta, Izraelben több történelmi korszakot is ismerünk – a bronzkortól a múlt századig –, amikor korsóban temették az újszülötteket.

A feltárás során a régészek 30 különböző pénzérmét is találtak, amik nem kötődtek egy konkrét történelmi korszakhoz: akadtak köztük az oszmán időkben, a keresztes hadjáratok alatt, illetve a hellén korban vert darabok. Ezenkívül megtalálták két ló maradványait; számos, az oszmán időkben készült kerámiadarabot; 95 üvegedény-törmelékdarabkát a római korból; 232 tengeri kagylót; szárazföldi csigákat; illetve három gyöngyházgombot.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás