Egy régészcsoport feltárt egy nagyjából 3800 éves korsót az izraeli Jaffában. A korsóban meglepő dolgot fedeztek föl: egy csecsemő csontvázát. Bár az ókori csecsemőtemetések nem különösebben ritkák, mégis rejtély, hogy a megtalált csecsemő holttestét miért pont korsóba rejtették.

„Megközelíthetjük a gyakorlati oldalról is: tegyük fel, hogy a test olyan törékeny volt, hogy szükségét érezték, hogy megvédjék a környezettől, még akkor is, ha már halott volt. De értelmezhetjük úgy is, hogy a korsó majdnem olyan, mint az anyaméh – vagyis visszaadták a csecsemőt a Földanyának, így biztosítva az anya szimbolikus védelmét.”

– mondta a Live Science-nek Yoav Arbel, az Izraeli Régészeti Hatóság kutatója, aki része volt a korsót felfedező régészcsoportnak. A témával foglalkozó tanulmányuk az Atiqot című szaklap 100. számában jelent meg.

A 4000 éve alapított Jaffa az izraeli főváros, Tel Aviv óvárosi része, és Jeruzsálem után Izrael második legnépesebb városa. Itt alakították ki a világ egyik első kikötőjét is. A térség már 900 évvel az időszámításunk előtt folyamatosan lakott volt. És bár annak ellenére, hgoy a csecsemőtemetés ezen módja nekünk valószínűleg szokatlannak tűnik, Arbel szerint ez bevett szokás volt a régióban. Mint elmondta, Izraelben több történelmi korszakot is ismerünk – a bronzkortól a múlt századig –, amikor korsóban temették az újszülötteket.

A feltárás során a régészek 30 különböző pénzérmét is találtak, amik nem kötődtek egy konkrét történelmi korszakhoz: akadtak köztük az oszmán időkben, a keresztes hadjáratok alatt, illetve a hellén korban vert darabok. Ezenkívül megtalálták két ló maradványait; számos, az oszmán időkben készült kerámiadarabot; 95 üvegedény-törmelékdarabkát a római korból; 232 tengeri kagylót; szárazföldi csigákat; illetve három gyöngyházgombot.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Szenzációs szarkofágokra bukkantak Szakkarában

Dippold Ádám tudomány 2020. szeptember 21.

Tizennégy gazdagon díszített szarkofágot tártak fel Egyiptomban, egy szakkarai lelőhelyen, ezzel összesen 27 érintetlen koporsó került eddig elő a helyszínről. A régészeti minisztérium szerint ez az utóbbi évek második legnagyobb fogása, a kutatók további leletekre számítanak.

3000 éves talány: mi van ennek az egyiptomi nőnek a fején?

Dippold Ádám tudomány 2019. december 13.

Az egyiptológusokat régóta foglalkoztatja, mi is lehet az a tölcsér alakú valami, amit a papíruszokon és egyéb ábrázolásokon látni az emberek fején. Glória? Parfümadagoló? Lélekszimbólum?

A Stonehenge előtt 7 ezer évvel épített Göbekli Tepe már tudatos mérnöki munka eredménye

Vajna Tamás tudomány 2020. május 25.

Ha valóban tervrajz alapján készültek az építmények, az a vadászó-gyűjtögető társadalmakban szokatlan, magas fokú együttműködést és távlatos tervezést feltételez – állítják a Tel-Aviv-i Egyetem régészei.