Az öntözéssel párhuzamosan művelt precíziós mezőgazdálkodás orvosolhatja a klímaváltozás negatív hatásait
Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar agráriumban – hangzott el kedden a Holland Királyság magyarországi nagykövetsége és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös online rendezvényén.
A Farminar 2 címen megtartott eseményen az elméleti alapvetések mellett a felkért előadók a holland és a magyar gyakorlatból hozott konkrét példákon keresztül ismertették az aktuális helyzetet és a lehetséges megoldásokat.
A víz az úr
Szemben az Európai Unió 8 százalékával és az USA 13 százalékával, Magyarországon jelenleg rendkívül alacsony az öntözött területek aránya, a potenciálisan öntözhető növények által lefedett területnek alig 3 százaléka öntözött, ráadásul a területek 61 százalékát olyan családi gazdaságok művelik meg, amelyek egyszerre szenvednek a tőke, a naprakész szakismeret és a technológia hiányától – mondta Vona Márton talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szakértő.
Ehhez nem túl szívmelengető adalék, hogy a magyarországi talajok felső 1 méteres rétegének vízmegtartó képessége átlagosan alig 60 százalékos, ami azt jelenti hogy a termőtalaj az átlagos csapadékmennyiségnek csak ekkora részét képes rövidebb-hosszabb ideig eltárolni, de mivel a talaj a mélyművelés során tömörödik, a szántóföldi területeken ez az arány még rosszabb. A klímaváltozással növekvő szezonális csapadékhiány terméscsökkentő hatását ugyanakkor csak akkor ellensúlyozhatja az öntözés, ha a mezőgazdálkodók a termőföld vízmegtartó képességét növelő technológiákat használnak. Vona szerint ezek viszonylag egyszerű, bár jelentős odafigyelést és szakértelmet igényló módszerek. A mélyebb gyökérzetű takarónövényekkel a talaj természetes úton lazítható, a gyomláló kapálás gépi megfelelőjével, a sorközi kultivátorozással pedig megakadályozható a vizet elvonó gyomok terjedése.
Vona kiemelte a talaj biológiai aktivitásának támogatását és azt a szalmakalap-esőkabát néven elhíresült metódust, amelynek lényege, hogy szerves hulladékanyaggal, mulccsal takarják a talajt vetéskor, illetve a betakarítás után a tarlón hagyják maradványokat, ezzel is elejét véve a túlzott párolgásnak.
Precízió és ökológia
A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsát a teljes élőhely egyensúlyára törekvő ökológiai gazdálkodásban már évtizedek óta használt művelési módszerek jelenthetik – jelentette ki Borsicky István agrármérnök. Szerinte a vízgazdálkodást nem lehet kiszakítani a természet körfolyamataiból, visszaüt ugyanis, ha nem teljes a tápanyagok talaj-növény-állat-ember-talaj útvonalat bejáró ciklusa. Ezért is fontos a megszokott nagyüzemi eszközöknél bonyolultabb, egyszerre több munkafázist végző precíziós eszközök bevetése.
A termőtalaj vízháztartását lazítással kedvező irányba befolyásoló, mechanikai gyomirtásra is alkalmazható kultivátorok, a kombinált, milliméteres pontossággal beállítható, a magágy előkészítését, a mag betakarását, a talaj levegőztetését egy műveletben végző vetőgépek, a termőtalaj aktuális szervesanyag-tartalmát szondázó nitrogénszenzorok, és a (mű)trágya adagolását a mért értékekhez igazítva adagoló berendezések persze az átlagosnál jóval mélyebb szaktudással használhatók megfelelően. A precíziós mezőgazdaság természetesen az informatikai módszerek használatát is jelenti. A parcelláról parcellára begyűjtött időjárási információk, valamint a növények fejlődési fázisait nyomon követő adatok elemzése optimalizálja a művelést, és azt is segíti, hogy mit érdemes az adott területen az aktuális viszonyok között termeszteni.
Holland példa
Jan Kamp, a Wageningeni Egyetem agrármérnök szakértője arról számolt be előadásában, hogy az elmúlt pár évben olyan területek is öntözéses vízpótlásra szorultak a németalföldi földeken, ahol emberemlékezet óta nem akadt példa ilyesmire. A 99 százalékban családi gazdaságok által megművelt hollandiai parcellákon a magyar szántókkal ellentétben jóval nagyobb a klímaváltozás hatásainak még inkább kitett zöldség- és gyümölcskultúrák aránya.
Hollandiában a precíziós gazdálkodás módszereire azonban nemcsak a vízgazdálkodás vagy az ökológiai fenntarthatóság miatt van egyre szélesebb körben szükség, hanem, mint arra Kamp felhívta a figyelmet, az élő munkaerő egyre fokozódó hiánya miatt is. Nincs ugyanis elegendő ember – a szükséges munkafázisokat így a precíziós eszközökkel kell elvégeztetni, máskülönben nem lehet mit piacra vinni.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: