Videóajánló: Hogyan segíthetnek a hódok megküzdeni a klímaváltozás következményeivel?
Az ökoszisztéma mérnök állatok évmilliók óta végeznek ökológiailag fenntarthatónak bizonyuló vízgazdálkodást. Már csak meg kellene tanulnunk együtt élni velük.
vízgazdálkodás
Ha védekezni akarunk az aszály ellen, árvízvédelem helyett árvízhasznosításra van szükség
A hazai szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy a folyók síkvidéki duzzasztása és az iparszerű öntözésfejlesztés helyett a többletvizek tájban tartása az egyetlen válasz a tartós aszályokkal és extrém csapadékeloszlással fenyegető klímaváltozásra.
A változó csapadékeloszlás a jelenlegi vízgazdálkodással párosulva brutálisan kiszárítja Magyarországot
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.
Az ivóvizes locsolás olyan pazarlás, ami a szántóföldi öntözéshez hasonlóan gyorsítja Magyarország elsivatagosodását
Bár a július eleji ivóvízkrízist átmenetileg sikerült enyhíteni, a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlatot radikálisan át kell alakítani ahhoz, hogy az ország lakható maradhasson, és a mezőgazdasági területek ne váljanak pár évtized alatt sivataggá.
Ha a Duna vizével próbálják feltölteni a Fertő tavat, és fürdőkádat csinálnak belőle, biztosan tönkremegy
A Fertő tó 150-200 évente kiszárad – legutóbb, 1867-ben még az is szóba jött, hogy szántóföld legyen a medrében. A nemrég felmerült megmentési terveket egy szűk kör gazdasági érdekei diktálják, nem az ökológiai vagy természetvédelmi megfontolások.
A klímaváltozás az ukrajnai háborúnál is drasztikusabban alakíthatja át az európai gabonatermesztést
Magyar kutatók évtizedes adatsorok és éghajlati modellek alapján tételesen kimutatták, hogy a klímaváltozás hatványozottan sújtja a közép- és kelet-európai növénytermesztést. Pinke Zsolt, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a lehetséges megoldást is felvázolta a Qubitnek.
Ma van a víz világnapja, idén a felszín alatti vizeket ünnepeljük
A felszín alatti vizek teszik ki a Föld édesvízkészletének a legnagyobb részét, de hiába láthatatlan ez az erőforrás, ezt is érheti szennyeződés. Az emberi tevékenység hosszú időre nyomot hagy a vízkészleten, így a legfőbb cél a szennyezés megelőzése, ennek egyik módja pedig a palackozott ivóvíz elhagyása.
Szinte csak mesterséges hó lesz a pekingi téli olimpián, ami további vízhiánnyal fenyegeti a lakosokat
Olyan területen vetik be a helyi víztározókra támaszkodó hóágyúkat, ahol az intenzív mezőgazdasági öntözés, a gyors urbanizáció és a száraz éghajlat együttes hatása miatt már így is emberek milliói maradnak időnként víz nélkül.
A Google 120 százalékkal pótolná a működése során felhasznált víz mennyiségét
A vállalás szerint a techcégnél 2030-ig globálisan áttérnek arra, hogy nem ivóvízzel hűtik a szervereket, az irodákban pedig csapadékvizet használnak a vécék öblítésére és öntözésre is.
Ötmillió szíriai lakhelyét teszi élhetetlenné a kiszáradó Eufrátesz
A vízerőművek tározóin már nem folyik át elegendő víz, ezért Szíria északkeleti részén naponta 19 órán át tart az áramszünet. Az emberek kilométereket gyalogolnak tiszta vízért, a haszonállatoknak pedig a csökkenő termés miatt már nem jut elég gabona. Szakértők szerint újabb humanitárius katasztrófára kell számítani.
A Szabadság térre terelt tevékkel figyelmeztetnek Magyarország elsivatagosodásának veszélyeire a Zöld Gerillák
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló korszerű megoldás.
Az öntözéssel párhuzamosan művelt precíziós mezőgazdálkodás orvosolhatja a klímaváltozás negatív hatásait
Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.
Ha nincs más út, kén-dioxiddal kell telepumpálni a légkört a klímaváltozás hatásainak enyhítéséért
Egyelőre azonban van más út: csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásait. A fokvárosi vízválság viszont már most tarthatatlan, ezért a helyi kutatók elkezdtek radikális megoldásokban gondolkodni – kémiailag csavarnák le a Nap erejét.
Öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra
A természetes vízmegtartásra épülő technikákat alkalmazó községek példát mutatnak a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülésben.
Létezik olyan árvízvédelem, ami miatt nem kell tarra vágni az erdőt
A vízügy szerint az árvízi kockázat csökkentése miatt vágták ki a csaknem százéves ártéri fákat Tiszaugon januárban. A védekezésnek ugyanakkor létezik egy természetkímélő, a folyók természetes életciklusához alkalmazkodó, a víznek teret engedő modern változata, amely ráadásul a klímaváltozással együtt járó aszályok megelőzését is szolgálja.
Legálisan veszik el a vizet a Coca-Colához hasonló nagyvállalatok a kiszáradó Ausztrália lakosaitól
Egy kelet-ausztráliai iskolába palackozott vizet szállít az állam, miután kiapadt az ellátását biztosító kút. A palackozott vizet azoktól a cégektől vásárolták meg, amiket a vízhiány kiváltásával vádolnak. Kevesebb az eső, fogynak a folyók, nagy bajban van Ausztrália.
Lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy 10 milliárd ember jóllakjon, és a felmelegedés is 2 fok alatt maradjon
A felmelegedés önmagában is a mezőgazdasági termelés visszaesését vonja maga után a Föld nagy részén, ráadásul a növekvő népesség etetéséhez 56 százalékkal kellene növelni az élelmiszer-termelést. Ehhez viszont sem elég megművelhető föld, sem elég víz nem áll rendelkezésre. A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon kutatók kongatták a vészharangot.
Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?
A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.
WWF: Egyre közelebb a hőség és szárazság miatti katasztrófa, Magyarország is veszélyben van
Miközben Németországban és Franciaországban már vészhelyzeti intézkedéseket kellett bevezetni a szárazság miatt, az EU-s tagállamok mintha nem törődnének a klímaváltozás vízgazdálkodási kérdéseivel. A WWF riadóztatott, Magyarország is veszélyben van.
Felemás sikereket hozott Ausztráliában, hogy privatizálták a természetes vizeket
A kontinensen hamarabb megérezték a klímaváltozás hatásait, mint máshol, és a kormány már 1992-ben megpróbált tenni ellene. A természetes vizek magántulajdonba adása viszont felemás eredményekkel járt: az emberek tényleg elkezdték becsülni a vizet, de a kisebb farmok kiszorultak, az ökológiai katasztrófák pedig azóta is folytatódnak.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba: Magyarország nem víznagyhatalom
Hiába a világtalálkozóra kitalált marketingduma, ha a vízhatalmilag releváns adatokat nézzük, az éllovasok helyett a sereghajtók közt vagyunk Európában, miközben az egekig magasztalt vízközmű-rendszereink szabályosan haldokolnak.