Jó lenne pontosan tudni, mire elég a mezőgazdasági vízkészletünk, de az előrejelzéseink nagy eltéréseket mutatnak
Svájci kutatók azon dolgoznak, hogy jobb döntéseket lehessen hozni a vízfelhasználásban.
Svájci kutatók azon dolgoznak, hogy jobb döntéseket lehessen hozni a vízfelhasználásban.
Az elmúlt 16 év állami sikerpropagandája képtelen volt helyrebillenteni a súlyosan deficites magyar vízmérleget, pedig enélkül biztosan megállíthatatlan az ország teljes kiszáradása.
Miért súlyosbodik évről évre az aszály? Hogyan mélyítette el a NER vízpolitikája és hatalmi logikája a válságot? Mit jelent a tájba integrált vízvisszatartás? A Qubit podcastjának vendégei a Vízválasztó Mozgalom alapítói, Balogh Péter és Keresztes László Lóránt.
Ágazatokon átívelő komplex stratégia nélkül az ad hoc állami beavatkozások és a kis léptékű, „háztáji” vízmegtartási megoldások legfeljebb helyi szinten enyhítik a problémát.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint a szigeten található rét jelenlegi állapotában inkább szavannára hasonlít, de mivel közel a Duna, fúrt kútból meg lehet oldani az öntözését.
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
A délkelet-anatóliai Mardin szántóföldjeinek öntözése már rövid távon sem fenntartható.
Egyre intenzívebb a felszín alatti vízkészletek megcsapolása, miközben az olvadó jégtakarókból, elpárolgó folyókból és tavakból egyre nagyobb mennyiségű édesvíz kerül az óceánokban.
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
Nagykörűben a rekordalacsonyhoz közelítő vízállás lehetővé tette (volna), hogy a képviselők és az illetékes miniszterek a valósággal szembesülve megvitathassák az egyre égetőbb vízügyi és agrárpolitikai problémákat.
A 2022-es rekordaszályra reagálva az Orbán-kabinet az ország nagy részén kivitelezhető vízvisszatartás helyett a mezőgazdasági területek alig pár százalékán megoldható hagyományos öntözés fejlesztését támogatja közpénzmilliárdokkal.
Magyarország jelentős részén kifejezetten rossz állapotban vannak a felszín alatti vizek, és a helyzetet tovább rontja a klímaváltozás, a heves esőzések és az intenzív mezőgazdaság. Megoldás létezik, már csak alkalmazni kellene.
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.
Bár a július eleji ivóvízkrízist átmenetileg sikerült enyhíteni, a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlatot radikálisan át kell alakítani ahhoz, hogy az ország lakható maradhasson, és a mezőgazdasági területek ne váljanak pár évtized alatt sivataggá.
Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.