Jó lenne pontosan tudni, mire elég a mezőgazdasági vízkészletünk, de az előrejelzéseink nagy eltéréseket mutatnak
Svájci kutatók azon dolgoznak, hogy jobb döntéseket lehessen hozni a vízfelhasználásban.
öntözés
Az évről évre súlyosabb aszályok nem érték el az Orbán-kormányok ingerküszöbét, de a Tisza sem váltott még paradigmát a vízgazdálkodásban
Az elmúlt 16 év állami sikerpropagandája képtelen volt helyrebillenteni a súlyosan deficites magyar vízmérleget, pedig enélkül biztosan megállíthatatlan az ország teljes kiszáradása.
A NER-nek történelmi felelőssége van Magyarország kiszáradásában
Miért súlyosbodik évről évre az aszály? Hogyan mélyítette el a NER vízpolitikája és hatalmi logikája a válságot? Mit jelent a tájba integrált vízvisszatartás? A Qubit podcastjának vendégei a Vízválasztó Mozgalom alapítói, Balogh Péter és Keresztes László Lóránt.
Az állami sikerpropaganda nem billenti helyre a deficites magyar vízmérleget
Ágazatokon átívelő komplex stratégia nélkül az ad hoc állami beavatkozások és a kis léptékű, „háztáji” vízmegtartási megoldások legfeljebb helyi szinten enyhítik a problémát.
Kiszárad a Hajógyári-sziget, de a főváros már tervezi az öntözését
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint a szigeten található rét jelenlegi állapotában inkább szavannára hasonlít, de mivel közel a Duna, fúrt kútból meg lehet oldani az öntözését.
1952-ben Sztálin mutatta az utat, ma Orbán Viktor diktálja az aszály elleni védekezés szabályait
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
Túlzott víz- és energiaigénye miatt tilos a kukorica termesztése Törökország délkeleti tartományában
A délkelet-anatóliai Mardin szántóföldjeinek öntözése már rövid távon sem fenntartható.
Rohamosan fogy az édesvíz, küszöbön a kontinentális kiszáradás
Egyre intenzívebb a felszín alatti vízkészletek megcsapolása, miközben az olvadó jégtakarókból, elpárolgó folyókból és tavakból egyre nagyobb mennyiségű édesvíz kerül az óceánokban.
Épeszű vízgazdálkodással meg lehetne akadályozni Magyarország kiszáradását, már csak a politikai akarat hiányzik
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
A Tisza kiszáradó medrében tartott ülést az aszályhelyzetről a parlamenti bizottság, a kormányoldal tüntetően távol maradt
Nagykörűben a rekordalacsonyhoz közelítő vízállás lehetővé tette (volna), hogy a képviselők és az illetékes miniszterek a valósággal szembesülve megvitathassák az egyre égetőbb vízügyi és agrárpolitikai problémákat.
A kormány százmilliárdokkal támogatja a mezőgazdasági öntözést, ami nem jelent valódi megoldást a durvuló aszály ellen
A 2022-es rekordaszályra reagálva az Orbán-kabinet az ország nagy részén kivitelezhető vízvisszatartás helyett a mezőgazdasági területek alig pár százalékán megoldható hagyományos öntözés fejlesztését támogatja közpénzmilliárdokkal.
Hiába öntözzük a földet, ha tönkretesszük traktorokkal és kombájnokkal
Magyarország jelentős részén kifejezetten rossz állapotban vannak a felszín alatti vizek, és a helyzetet tovább rontja a klímaváltozás, a heves esőzések és az intenzív mezőgazdaság. Megoldás létezik, már csak alkalmazni kellene.
A változó csapadékeloszlás a jelenlegi vízgazdálkodással párosulva brutálisan kiszárítja Magyarországot
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.
Az ivóvizes locsolás olyan pazarlás, ami a szántóföldi öntözéshez hasonlóan gyorsítja Magyarország elsivatagosodását
Bár a július eleji ivóvízkrízist átmenetileg sikerült enyhíteni, a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlatot radikálisan át kell alakítani ahhoz, hogy az ország lakható maradhasson, és a mezőgazdasági területek ne váljanak pár évtized alatt sivataggá.
Az öntözéssel párhuzamosan művelt precíziós mezőgazdálkodás orvosolhatja a klímaváltozás negatív hatásait
Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.