A Twitteren már 2019 végén megjelent a koronavírus Európában

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A Twitteren 2019 végén egyre többször kezdték el emlegetni a tüdőgyulladást, méghozzá éppen azokban a régiókban, ahol először jelent meg az egyebek mellett ezt a szövődményt is előidéző SARS-CoV-2. A kutatók hét ország tweetjeit elemezték, és kizárták azokat a posztokat, amelyekben kifejezetten a kialakulóban lévő világjárványról szóló híreket linkelték, de Olaszországban és Franciaországban így is jóval több szó esett a tüdőgyulladásról, mint a korábbi években – hetekkel azelőtt, hogy hivatalosan bejelentették volna, hogy Európába is megérkezett volna a covid. 

A kutatásban Anglia, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és Hollandia bejegyzéseit vizsgálták, ezek alapján nagyjából nyomon követhető a járvány terjedése is: az előbb említett két ország után nagyjából két héttel a többi országban is megszaporodott a tüdőgyulladásról szóló tweetek száma, egyúttal a „száraz köhögés” kulcsszóra is megugrott a találatok száma. A WHO 2020 januárjában jelentette be, hogy súlyosan fertőző betegségről van szó, a tünetekről szóló tweetek viszont arra utalnak, hogy a későbbi gócpontokon, így például az olasz Codognóban már hamarabb is megjelentek a tünetek.

Látszott az aggodalom is

Massimo Riccaboni, a kutatás vezetője szerint ez azért is fontos, mert a közösségi média megfigyelésével a jövőben is sokat meg lehet majd tudni a járványok megjelenéséről és terjedéséről, illetve a mostani világjárvány újabb hullámaira is jobban fel lehet készülni, ha a kutatók megfigyelik a tünetekről szóló beszámolókat. 

A tüdőgyulladás szó említése a későbbi gócpontokon kívül minden mintában emelkedett, de ez a kutatók szerint csak a kibontakozóban lévő világjárvány miatti érdeklődésnek köszönhető. A már ismert két hetes csúszásnak megfelelően Európa többi országában a Twitter adatai szerint is nagyjából ekkor kezdett el terjedni a fertőzés, ennek megfelelően a tüneteket is sűrűbben emlegették. 

Riccaboni szerint a közösségi média további megfigyelése alapján lehetne dönteni a járványügyi korlátozások bevezetéséről vagy enyhítéséről is, ez ugyanis gyorsabban jelzi, ha baj van, mint az egyéb források, a kutatók ezért egy digitális megfigyelőrendszer kiépítését javasolják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: