Az amerikai elnök rendeletben szólította fel a kormány szerveit, hogy tegyenek meg mindent a túl nagyra nőtt techcégek hataloméhes, a versenyt és az innovációt megsemmisítő gyakorlatai ellen. Ennek megfelelően igazi versenyjogi forradalmárokat nevezett ki fontos pozíciókba. Az Amazon és a Facebook kikéri magának.
Hatályba lépett az új uniós irányelv szerint átalakított szerzői jogi törvény, aminek legvitatottabb pontjai linkadó és cenzúragép néven híresültek el. Az elvileg a sajtótermékek és a zeneipar védelmére alkotott jogszabályok ellenzőik szerint a szólásszabadságot és a szabad információáramlást veszélyeztetik, miközben a kiadóknak sem hajtanak hasznot.
A hivatalosan már „a Tesla techkirálya” pozíciót betöltő Musk az elmúlt egy évben a világ leggazdagabb embereként támadta a járványügyi intézkedéseket, és tőzsdeistenként rángatta az árfolyamokat. Poénból piacra dobott lángszórói bűnözőknél kötöttek ki, és akit csak lehetett, magára haragított. Mi jöhet még?
Oroszország azután szállt rá a Twitterre, hogy a Navalnij-botrány miatt terjedni kezdtek a kormány elleni tüntetésre buzdító videók. A cenzúrába azonban csúszott egy kis hiba.
Egy friss kutatás szerint a közösségi médiában már azelőtt felbukkant a COVID-19, hogy hivatalosan megérkezett volna Európába: a 2014 és 2020 márciusa között posztolt tweetekben 2019 végén többször fordult elő a tüdőgyulladás kifejezés, mint korábban bármikor.
A lengyel kormány igazságügy-minisztere által benyújtott törvénytervezet egy bizottság alá rendelné a közösségi oldalak működését. A Facebook köteles lenne visszaállítani a törölt tartalmakat és profilokat, ha a bizottság úgy dönt.
A könnyen megjegyezhető jelszó végig ott volt az orrunk előtt, de csak Victor Geversnek jutott eszébe felhasználni. Aztán feladta magát a holland rendőrségen.
A Sheffieldi Egyetem kutatóinak nyelvfeldolgozó algoritmusa 79,7 százalékos pontossággal mondta meg a Twitter-felhasználókról, hogy fognak-e dezinformációt terjeszteni, vagy sem.
A közösségimédia-óriások összehangolt akcióval próbálják megelőzni a koronavírus-vakcináról szóló rémhírek terjesztését. A több platformot is átfogó tényellenőrző kampány januárban indulhat.
A koronavírus alatt különösen nagy népszerűségre, és a biztonságossága miatt kétes hírnévre szert tevő amerikai videókonferencia-alkalmazás, a Zoom ezúttal a kínai cenzúrának engedelmeskedve Amerikában élő kínai aktivisták fiókját függesztette fel, amiért megemlékeztek a Tienanmen történt mészárlásról. A cég a helyi törvényekre hivatkozik.
Két ausztrál szatirikus oldal dobta be magát a közösségi média tartalomszabályozásáról szóló vitába. Az egyik cikk az elhunyt, a másik a gyerekmolesztáló Zuckerbergről szól. Mindkét cikk szabadon terjed a Facebookon és a Twitteren.
Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.
A Foxnak nyilatkozó Facebook-alapító szerint a közösségi oldalaknak „nem kell az igazság bajnokait játszaniuk”. A slusszpoént a Twitteren kijavított Trump mondhatja ki, aki a közösségi oldalakat szabályozó nagy elnöki rendelettel készül előrukkolni csütörtökön.
Valószínűtlen, hogy a Twitter szeptember előtt megnyitná irodáit, és akkor is csak a számítógépes infrastruktúrát fenntartó munkatársaknak kell bejárniuk. A rendezvényeket az év végéig lemondták.
Feszült a viszony a kínai mobilgyártó és Amerika között, Kína pakisztáni nagykövete ezért is érezhette úgy, hogy egy vicces tweetben égeti be a rivális Apple-t. Az üzenetet az iPhone-járól küldte.
Alig eszmélt rá a világ a klímaváltozásra, félő, hogy rögtön rá is un a témára, mutat rá egy interdiszciplináris kutatás. Több milliárd tweet elemzéséből az derült ki, hogy az emberek a változó időjárást is képesek megunni, ha túl sok az extrém jelenség.
Amióta Emmanuel Macron elnök hadat üzent az álhíreknek, Franciaországban átláthatóvá kell tenni, hogy ki finanszírozta az online politikai kampányokat. Mint kiderült, az európai parlamenti választásokon való részvételre buzdító állami kampány nem felelt meg ezeknek a feltételeknek, a Twitter be is tiltotta.
Egy rejtélyes fényjelenség miatt felbolydult a Twitter népe, ráadásul még egy különös alakú felhő is felbukkant az égen. Vagy a földönkívüliek voltak, vagy a földönkívüliek voltak, csak el akarják titkolni.
Az orosz állami trollgyár több száz milliós elérést produkált az amerikai elnökválasztási kampány ideje alatt – a friss jelentésből kiderül, hogy a feketéket otthonmaradásra, a republikánusokat erőszakra biztatták a Facebookon, az Instagramon, de még a Pinteresten is.
Előre készülnek az orosz dezinformációs támadásokra, mert nemcsak EP-választás lesz jövőre, hanem nyolc európai országban parlamenti választás is.
Úgy tűnik, hogy nem az számít, hogy hány bot osztogatja meg az álhíreket, hanem az, hogy mennyire hatékonyak: annak ellenére, hogy a politikai hírekkel foglalkozó botok kétharmada Donald Trump mellett állt ki a Twitteren, Hillary Clintonéi eredményesebben dolgoztak. Aztán persze Trump győzött.
Csak májusban és júniusban 70 millió profilt függesztettek fel. Az aktív felhasználók 336 millióan vannak.
Több felhasználó már túl van a 13 éves korhatáron, mégis azzal szembesült, hogy a Twitter kipenderítette a rendszerből. Serena Williams 9 hónapos kislánya egyelőre nem akadt fent a rostán.
A Tesla mostanában komoly gondokkal küzd, a Soros Fund Management mégis 35 millió dollárért vásárolt a cég kötvényeiből, és az Amazonba, illetve a Netflixbe is befektetett. A Facebookba viszont nem.
A Facebook igazi nagyvadként uralja a display hirdetési piacot az USA-ban; a Google jócskán lemaradva csak a második.
December 18-tól hatékonyabban lépnek fel a gyűlöletkeltés, a zaklatás és az erőszak ellen, de az alt-right ezt máris tisztogatásnak és a szólásszabadság elleni támadásnak tekinti.