A lengyel kormány készen áll megregulázni a Facebookot a szólásszabadság nevében

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Benyújtott egy új törvénytervezetet a lengyel kormány, amelynek célja, hogy megakadályozza a közösségi oldalakat a kifogásolható tartalmak törlésében – amennyiben az adott közlés nem szegi meg a lengyel törvényeket.

A Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszer által pénteken kihirdetett tervezet szerint a közösségi hálózatokat működtető cégek 50 millió zlotyiig (azaz 13,4 millió dollárig) terjedő bírsággal sújthatók, ha olyan tartalmat törölnek és olyan felhasználókat tiltanak le, amelyek, illetve akik nem mentek szembe a lengyel törvényekkel, és utána nem állítják vissza az eredeti állapotot. Ha a törvényt megszavazzák, jövő januárban léphet életbe.

A „szólásszabadság védelméről” elnevezett törvény értelmében a lengyel kormány alapít egy úgynevezett szólászabadság-tanácsot is, amely elrendelheti, hogy a Twitterhez és a Facebookhoz hasonló oldalak állítsák vissza a letiltott tartalmakat és profilokat. Így Lengyelországban nem fordulhatna elő például, amit a Twitter és a Facebook is meglépett a washingtoni törvényhozás Trump-párti ostroma után, hogy huzamosabb időre letiltja Donald Trump leköszönő elnök profilját, illetve posztjait – legalábbis ha a tanács szót emel ez ellen.

Azok a lengyel felhasználók, akiket letiltottak, panasszal élhetnek a közösségi oldalaknál, amelyeknek 24 órán belül reagálniuk kell. Ha a közösségi platform nem veti alá magát a tanács döntéseinek, 50 ezer és 50 millió zloty közötti bírságra számíthat a törvénytervezet szerint.

Ziobro a lengyel kormánykoalíció radikálisabb konzervatív pártját, a Szolidáris Lengyelország pártot vezeti, amelynek egyik politikai üzenete, hogy az LMBTQ jogok garantálása aláássa a hagyományos római katolikus értékeket. Ziobro úgy látja, hogy az internetes cégek növekvő mértékben korlátozzák a szólásszabadságot, és „ennek az ideológiai cenzúrának” gyakran esnek áldozatul olyan lengyelországi csoportok képviselői, akiknek a tartalmait szerinte csak azért üldözik, mert ma elfogadhatatlannak tartott nézeteket vonultatnak fel. 

A „Facebook-cenzúrát” mind gyakrabban emlegetik magyar kormányzati politikusok és sajtójuk is, legfrissebben például Varga Judit igazságügyi miniszter, aki shadow ban-re, azaz „árnyéktiltásra” panaszkodik (az ő szóhasználatában ez azt jelenti, hogy a Facebook csökkenti egyes profilok láthatóságát, közönségelérését). Mint hétfői bejegyzésében írta, ez ügyben már összehívta a Digitális Szabadság Bizottságot, de kilátásba helyezte azt is, hogy „a rendszerszintű visszaélések miatt” lehet, hogy még az uniós szabályozás előtt „lépniük kell”. A miniszter a héten a közösségi oldalak témájában a Gazdasági Versenyhivatallal is egyeztet arról, hogy hogyan szankcionálhatják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat.

Lengyelországban az új törvénytervezet értelmében a szólásszabadság-tanács tagjait hat évre jelölik ki, és megválasztásukhoz a parlament háromötödének egyetértése kell. Ziobro hangsúlyozta, hogy a tanácsba nem politikusokat, hanem szakértőket delegálnak.

Az új szabályozással kapcsolatban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a politikai korrektség veszélyeire figyelmeztetett, és azt mondta, számára prioritás a szólásszabadság védelme az interneten is. Mint a Facebookon fogalmazott, „a cenzúra elfogadhatatlan”.

A Rzeczpospolita című napilap pénteki száma idézett egy neve elhallgatását kérő lengyel kormányzati forrást, aki szerint Morawiecki erősen lobbizni fog a közösségi oldalak európai uniós szabályozásáért, ugyanis a lokális szabályozások az EU támogatása nélkül vélhetően erőtlenek maradnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: