Sikerült beindítani két kómás beteg agyi aktivitását egy új ultrahangos eljárással

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

2016-ban a Wired magazin az év legjobb történései közé sorolta, amikor a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen (UCLA) egy új, noninvazív eljárással sikerült agyi stimuláció útján beindítani egy kómában fekvő 25 éves férfi agyi aktivitását, jelentősen hozzájárulva a fokozatos felépüléséhez. A 100 hertzes impulzusokban küldött ultrahangokat az agy mélyén található talamusz felé irányító módszer neve: alacsony intenzitású fókuszált ultrahangos lüktetés.

Az eljárást kifejlesztő kutatócsoport vezetője, Martin Monti akkor azt mondta, hogy ugyan bízik a módszerben, elképzelhető, hogy csak szerencséjük volt a kutatóknak, és éppen akkor hajtották végre a páciensek a stimulációt, amikor ébredezni kezdett – a baleset utáni kómában feküdt férfi nem sokkal a kezelés előtt már a kezdeti javulás jeleit mutatta.

Most három újabb kómás betegen tesztelték a módszert, és a UCLA arról számolt be, hogy kettejüknél ismét sikerült legalább átmeneti javulást elérni, így ha még újabb kísérletekre is van szükség, a véletlenfaktort ki lehet zárni. „Sokkal jelentősebbnek ítélem meg az új eredményeket, mert ezek a krónikus betegek sokkal kisebb valószínűséggel tudtak volna spontán felépülni, mint a 2016-ban kezelt akut páciens, ráadásul a felépülés általában lassan, hónapok vagy évek alatt történik, nem napok és hetek alatt, ahogy a kísérletünkben” – írta Monti a Brain Stimulation című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

A fejre helyezett készülék és az érintett agyi területFotó: MontiLab

Az egyik beteg, akinél sikerrel jártak, egy 56 éves férfi volt, aki egy sztrókot követően 14 hónapig feküdt minimálisan tudatos állapotban, így kommunikálni sem tudott a külvilággal. A férfi két ultrahangos kezelésben részesült, és már az első után képessé vált kéz- és szemjelzésekkel, valamint bólogatással egyszerűbb kérdésekre válaszolni. A második kezelés utáni napokban pedig már tollal írni és poharat a szájához emelni is tudott a kommunikálás mellett, és Monti szerint fokozatosan tértek vissza a megszokott viselkedésminták.

A másik páciens egy 50 éves nő volt, aki két és fél évig volt kómában egy szívroham után, és a családja szerint a kezelés utáni első napokban már felismert különböző tárgyakat, és a beszédet is megértette.

Bár az eredmények alapján még mindig messze járnak attól, hogy egy ilyen eljárás után valaki visszanyerje a kóma előtti teljes funkcióit, a beszámolók szerint már ez is óriási előrelépés – a kezelt férfi felesége például akkor jelentette ki, hogy most először beszélgetett a férjével a baleset óta, miután a férfi egy bólintással jelezte, hogy felismeri a családi fotókon szereplő embereket.

Egy kezelés tíz percig tartott, ennyi időn belül tízszer tudnak megismételni egy 30 másodpercig tartó ultrahangsugárzásból és 30 másodperc csendből álló ciklust. Ugyanezt egy héttel később megismételték, miközben a vérnyomást és az oxigénszintet is ellenőrizték a betegeknél – egyik mutatót sem érintette az ultrahangos eljárás. Monti abban reménykedik, hogy a jövőben a fejre rögzíthető készülékek piaci forgalomba is kerülnek, és akár a kómás betegek otthoni felépülését is biztosíthatják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: